Ha a párkányt, vagy a könyöklőt is cserélni kell...

Bár dekorációnak is beválik, az ablakpárkány mégsem az esztétikai szerepe miatt fontos az építkezésben. Igaz, hogy a virágok alatt sem mutat rosszul a szép burkolat, mégis inkább funkcióbeli előnyei vannak. Hogy pontosabban mik ezek, arról legfrissebb cikkünkben írunk.

Aktuális cikkünkben az ablakok külső és belső oldalán fekvő felületi borításról, az ablakpárkányról lesz szó. Egészen pontosan arról, hogy mi a feladata, miből készül, beépítéskor mire figyeljünk, és általánosságban is megemlítünk néhány hasznos információt.

A belső párkányok, más néven könyöklők feladata az épületen belül, közvetlenül az ablak előtti vízszintes falrész borítása. Ezáltal ezt a felületet könnyebben tudjuk takarítani, kevésbé sérülékeny. Egy esetlegesen nyitva felejtett ablak esetén nem közvetlenül a falra folyik a víz. Az ablakon kifelé nézelődve, rá tudunk támaszkodni, vagyis könyökölni. Mindezeken túl, a belső tér hangulatának kialakításában is szerepe van. Anyagát illetőleg a leggyakrabban fa, műanyag, márvány, gránit, és mészkő lehet.

A műanyag PVC-ből készült belső párkányok igen népszerűek, mert otthonunk stílusához igazítottan különböző mintás fóliával bevonhatóak, így akár fa, márvány és egyéb hatás is elérhető.

A külső párkányok az ablak szabadba nyíló oldalát határolják. Itt a feladatuk már fontosabb, mint az esztétika, vagy az egyszerű takarítás lehetőségének megteremtése. Fő feladatuk a csapadékvíz megfelelő elvezetése az ablaktól és a faltól, illetve a külső szigetelés védelme az egyéb kisebb mechanikai behatásoktól. Anyaga lehet fém, tehát alumínium vagy acél, melyet porszórással felületkezeltek. Gyakori a műanyag is, amelynek a szerkezete kamrás, vagy extrudált belsejű.

A kő párkányok általában márványból, gránitból, mészkőből vagy műkőből készülnek és a felületük többnyire síkba-csiszolt, a könnyebb takarítás érdekében. Így a kosz nem tud annyira megtapadni, hanem lepereg.

A méret meghatározásakor mindenképpen számoljunk azzal, hogy a párkányoknak gyártmánytól függően minimum 3-5 mm-el túl kell nyúlnia falazat síkjától. Ez azért szükséges, hogy a felületén kialakított vízorr megfelelő távolságban legyen a fal felszínétől.

A vízorr gyakorlatilag egy töréspont, amely megakadályozza, hogy a víz a fal irányába jutva, a magával vitt szennyeződésekkel, a festett vagy színezett vakolatot összekenje. Ez egy perem a műanyag, illetve fém anyagúak esetében, míg a kő alapúaknál egy mart csík.

A külső párkány beépítésénél az alábbiakat vegyük figyelembe, akkor is, ha szakember szereli be.

- A párkány helyének megtisztítása a szennyeződésektől, így a törmeléktől, portól és a nedvességtől. Ha ezt a műveletet kihagyjuk, vagy nem elég gondosan járunk el, a párkányzat ragasztása, illetve illeszkedése nem lesz tartós.

- Szükséges próba, ami annyit tesz, hogy a kész párkányt bepróbáljuk. Amennyiben nem az iparos mérte le, hanem mi saját magunk, és a standard méretekre hagyatkozunk, nincs kizárva, hogy a fal egyenetlenségéből adódóan nem derékszögű az illesztés helye. Ilyenkor saját magunknak kell méretre vágni. Pontosan mérjük le a helyet. Alapszabály, hogy kétszer mérjünk, és egyszer vágjunk. A vágószerszám választásakor vegyük figyelembe a vágandó anyagot. Szükség esetén (bonyolultabb helyen) le is rajzolhatjuk a vágást (amennyiben nem egy egyszerű egyenes vonalúról van szó.

- Végzárók felhelyezése. Ez műanyag és kő alapúak esetén szükséges. Méretre vágott fém párkányok esetén a végek már gyártáskor felhajtásra kerülnek, így ezzel nincs dolgunk. A végzáró feladata, hogy megakadályozza, hogy az esővíz a fal és a párkány közé folyjon, és megfelelően elvezeti azt. Az újfajta nyílászárók többsége rendelkezik párkányfogadóval, ez megkönnyíti a rögzítést.

- Megfelelő dőlésszög kialakítása fontos feladat, mert a külső ablakpárkány szöge gyártótól függően 5-6 fokos, így, a rákerülő víz (eső, locsolóvíz, stb.) el tud folyni. Ezt a dőlést, megfelelő távtartók felhelyezésével tudjuk elérni.

- A felszerelést, a párkányzat alapanyagának megfelelő ragasztóanyaggal kell megtenni. Bizonyos gyártmányoknál rögzítő-füllel, vagy távtartóval kell a megfelelő beállítását és rögzítését elvégeznünk. Ezt követően jöhet a ragasztóhabarcs kőpárkányoknál, vagy műanyag esetén a ragasztóhab. Ez utóbbi a puthabtól abban különbözik, hogy nem dagad a többszörösére. Ez azért lényeges, mert ha a hab nagyon felduzzad, eltolhatja a párkányt, illetve összeragaszthatja a más színezett falat, ablakot stb. Ragasztást követően még így is érdemes lesúlyozni, Ügyeljünk rá, hogy megfelelő ragasztó mennyiséget használjunk, mert a sok anyag kinyomhatja magát.

- A rögzítést követően jöhet a szilkonozás. A párkány színéhez illő színű szilikonnal tömítsük a réseket illetve az élzáró körüli részeket, hogy a víz véletlenül se tudjon bejutni.

- Amennyiben a párkány rendelkezett védőfóliával, úgy azt csak akkor távolítsuk el, amikor a beépített elem körül már nem tervezünk munkálatokat, nehogy összekenjük, vagy karcoljuk azokat.

A fent leírt módon, gondosan felhelyezett könyöklőnk hasznos és esztétikus része lehet majd otthonunknak.