Ablak a tetőre!

Hangulatos életteret varázsolhatunk a régebben lomtárként szolgáló padlásunkból, ha utat nyitnunk a természetes fénynek. Ehhez pedig csak jó ablakokra lesz szükségünk. Cikkünkből kiderül, milyen lehetőségeink vannak manapság e téren.

A növekedő telek, és lakásnégyzetméter-árak mellett ismét előtérbe kerülhetnek a tetőterek. A tetőtérbeépítés az egyik egyszerűbb módja a lakótér bővítésének, hiszen a határoló felületek (padló, falak, tető) mind adottak. De mit ér egy szellős padlástéri szoba, ahová nem érnek be a nap sugarai?

A ma ismert tetőtéri ablakok nem rendelkeznek nagy múlttal. Mint ahogyan a tetőtéri lakások, lakrészek sem voltak nagyon népszerűek, az 1900-as években csak elhanyagolható igény mutatkozott a tetősíkban fekvő ablakokra. De a 70-es évek környékén már komolyan felmerült a tetőablakok iránti igény. Ekkor indult meg komolyabban Dániában a ma ismert ablakok fejlesztése. Azóta anyagfelhasználás szempontjából a következő tetősíkban fekvő ablaktípusokkal találkozhatunk: műanyag, fa vagy alumínium. A fa ablakokat gyakran ellátják ellenálló, műanyagos festékréteggel, vagy pedig alumínium külső borítást kapnak. Természetesen az olcsóbb verziók nélkülözik ezeket a technikai különlegességeket.

Nyitásmód szempontjából minden tetőtéri ablak zsanér mellett felnyíló, kivéve a fix ablakokat. Két típust különböztetünk meg: a billenő és felnyíló ablakot. A billenő ablak a nyitható tetőtéri ablakok legegyszerűbbje, mely az oldalsó tokközépen elhelyezett zsanérok mentén fordul, amely maximum 180 fokig billenthető át. A másik fontos típus a felnyíló, amely legtöbbször billenő funkcióval is rendelkezik. Felnyíló módban általában 45 fokig nyitható, így be lehet alá állni, ezen a fajtán szabadabban ki lehet tekinteni, mint az billenőn.

A beépítést több tényező is befolyásolja. Elsősorban a szarufák távolsága, ami nagyjából 80 cm. Megoldható ennél szélesebb ablak beépítése, de az komolyabb ácsmunkát, szarufa kiváltást igényel. A tető dőlésszöge elsősorban az ablak magasságát befolyásolja. Minél alacsonyabb a hajlásszög, annál magasabb ablakot érdemes beszerelni. Az ablak alsó keretét a padlótól 0,80- 1,00 m távolságra, a felsőt pedig 1,90- 2,00 m magasságban érdemes betervezni. Ebben a magasságban akár a felső kilincses ablak fogantyúja is elérhető marad. Ezenkívül léteznek alsó fogantyús típusok is, viszont van lehetőség az ablak olyan helyre való beépítésére, ahol azt kézzel nem érhetjük el. Erre ad megoldást az elektromotoros nyitás lehetősége. Meg kell említeni a füstelvezető (tűz esetén) rendelkező ablakokat, melyben egy robbanópatron hatására nyílik ki az ablak nem elérhető magasságban.

A tetőtéri ablakok problémája a túlzott felmelegedés, melyre már van megoldás. Az erős napsugárzás ellen védekezhetünk belülről rolóval, de léteznek külső rolók is, melyek hatékonyabban védenek a felmelegedés ellen. Újabb lehetőség a napelemekkel ellátott roló, mely áramot termel. De redőny is létezik a tetőablakra, még ha ezt nem is gondoltuk volna.

A tetőablakoknak létezik pár különleges verziója, ilyen a korábban említett füstelvezető ablak. Már elérhető térdfalcsatlakozással ellátott ablak is, mely teljesebb kilátást biztosít a tetőtérben, mivel egy függőleges ablakeleme is van. Talán az egyik legkülönlegesebb az a kétrészes ablak, mely alsó szárnyát függőlegesre, a felsőt pedig a tetősíkból vízszintesbe nyitva egy kis balkont kapunk, kiváló panorámával. 

De nem kell feltétlen a drágább ablakokat beszerelnünk. A tetőterünk atmoszférája a legegyszerűbb ablakok által is különleges lesz.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész