A téglán túl: tudjon meg mindent az építőanyagokról! Felújítás

A téglán túl: tudjon meg mindent az építőanyagokról!

2021. június 28.

Ha az utóbbi néhány évben nézelődött az ingatlanpiacon, bizonyára tapasztalta, hogy az ingatlanárak folyamatosan növekednek. Több tízmillió is lehet egy olyan ház, ami megfelel az elképzelésünknek, de költözés után szinte mindegyiken alakítani kell, fel kell újítani, hogy valóban az álomotthonunkká váljon.

Joggal merül fel a kérdés mindenkiben: nem lenne jobb építkezni? Akkor ugyanis egy vadonatúj házba költözhetünk, amelyben minden négyzetcentiméter olyan, amilyet megálmodtunk magunknak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egy építkezéssel rengeteg a feladat az engedélyektől elkezdve, a közművesítésen át, egészen az építőanyagig. Főleg, hogy nem építhetünk be akármit egy házba, ugyanis rendelet szabályozza, hogy mit használhatunk fel. E rendelet alapján építőanyagnak definíció szerint azt tekintjük, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék. De vajon melyek ezek egyáltalán? Melyek a legkorszerűbbek, melyek a környezetbarát építőanyagok, milyen célra melyiket érdemes választani?

Az építőipar változása 2021-re

A tavalyi évet – és egyelőre úgy néz ki, hogy az ideit is – a pandémia uralta, aminek következtében az építőipar fejlődése visszaesett, hiszen az emberek költekezési szokásai megváltoztak. Éppen ezért az állam igyekezett olyan kedvezményeket és támogatásokat bevezetni, amely segíti az építőipar fellendülését. Így például bevezették újra az 5%-os lakásáfát, mely az újépítésű ingatlanok esetében érvényedül. Ugyancsak lendületet adhat a vissza nem térítendő 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás is, mellyel az állam a gyermeket nevelő családokat támogatja. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 2021-ben újra fejlődésnek indult az építőipar.

Természetesen nem csupán a lehetőségek, de az igények is megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Már nem az a jellemző, hogy fél méter vastag, egynemű falakat építünk, ugyanis előtérbe kerültek a korszerű megoldások, a természetes anyagok. Ma már réteges falszerkezetekkel találkozhatunk, amelybe minden építőanyag okkal épült be, hiszen olyan tulajdonsággal bír, amely előnyös a háztulajdonos számára. Az építkezésben is egyre tudatosabbá váltak az emberek, fontossá vált a környezetvédelem, így előtérbe kerültek az olyan megoldások, mint a könnyűszerkezetes házak, vagy az „öko”, azaz teljesen zöld családi házak.

Az építőanyagok osztályozása

Építkezés során rengeteg mindent figyelembe kell venni, számtalan kérdést el kell dönteni, melyek közül az egyik legelső és legfontosabb az építőanyag. Már a tervezés fázisában tudnunk kell, hogy milyen anyagokat használunk fel, miket építünk be. Ehhez természetesen ismernünk kell az igényeinket, elképzeléseinket, és persze a környezetet is. Elengedhetetlen, hogy tudjuk, egyáltalán milyen alapanyagokból választhatunk. Ma már hatalmas kínálattal találkozhatunk az építőanyagok piacán, ezért szeretnénk némi segítséget nyújtani azzal, hogy osztályozzuk ezeket.

Természetes építőanyagok

A természetes alapanyagok azok, amelyek olyan formában kerülnek beépítésre, ahogyan a természetben is előfordulnak. Ilyen például a kő, a fa, a nád, a homok és a kavics is. Ezeknek nagy előnye, hogy helyben megtalálható, esztétikus és természetes, értéktartásuk pedig nagyon jó. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy ezek csak korlátozottan felhasználhatók, és gyakran állandó karbantartást igényelnek.

Mesterséges építőanyagok

Az építőanyagok másik nagy csoportját a mesterséges építőanyagok alkotják, melyek az esetek többségében ugyancsak természetes alapanyagok származékai, azonban valamilyen technológiai eljárással állítják elő annak érdekében, hogy a természetes anyagok tulajdonságait feljavítsák. Ilyen mesterséges anyag a beton, a cement, a tégla, a gipsz, az égetett kerámia, az acél és a fabeton is. Ezeknek előnye, hogy időjárásállók, széles választékban kaphatók és nagyon jól alakíthatók, viszont előállításuk változó környezeti terhelést jelent, és lassan bomlanak le.

A mesterséges anyagok egy külön csoportját alkotják azok az anyagok, amelyek egyáltalán nem találhatók meg semmilyen formájukban a természetben, kizárólag laboratóriumi körülmények között előállíthatók. Ezek a szerves műanyagok, amelyek jól formálhatók, és kiváló hőszigetelő képességüknek köszönhetően szívesen használt anyagok.

Könnyű szerkezetű és nehéz szerkezetű építőanyagok

Magyarországon még mindig előnyben részesítjük a nehéz szerkezetű építőanyagokat (pl.: tégla, beton) és a belőlük épült házakat, hiszen ezek élettartama magasabb, és könnyebben alakíthatók. Ugyanakkor hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett könnyűszerkezetes, fából, fémből vagy műanyagból készült házak. Ezek felépítése rendkívül költséghatékony, és viszonylag könnyű őket passzívházzá alakítani.

Környezetbarát építőanyagok

Manapság egyre nagyobb az igény arra, hogy környezetünk védelmében környezetbarát alapanyagokat használjunk az építkezések során is. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a természetes építőanyagok környezetbarát anyagok, hiszen előállításuk során jóval kevesebb hulladék keletkezik, mint például a mesterséges építőanyagok előállításakor.

A szigetelőanyagok szerepe az építőanyagok között

A szigetelés azon túl, hogy előírás, szükséges is, hiszen így lesz házunk értékálló és fenntartható is, emellett természetesen javítja a házunk hőtartását is. Szigetelőanyag lehet az üveg, az üveggyapot, az ásványgyapot, a kőzetgyapot, a sztiropor, vagy a polisztirolhab szigetelő tábla is.

A kötőanyagok szerepe az építőanyagok között

A kötőanyagok azok, amelyek kőzetszerű anyaggá kötik össze a szemcsés anyagot. Kötőanyag nélkül lehetetlen házat építeni, hiszen például beton vagy habarcs csak kötőanyaggal készíthető. Kötőanyag lehet a mész, a cement és a gipsz is.

A legnépszerűbb építőanyagok top 5-ös listája

A fentiekből is kitűnik, hogy ma már számos építőanyagból választhatunk céljainknak, igényeinknek, lehetőségeinknek megfelelőlen. De vajon melyek a legnépszerűbbek?

Fa

A fa az egyik legtermészetesebb, éppen ezért az egyik legkedveltebb építőanyag. A természetben megtalálható, így előállítása nem terheli a környezetet. Nagy előnye, hogy szilárd, fagyálló és jól szigetel, emellett pedig rendkívül könnyen és sokoldalúan használható. Az építkezés során a legtöbbször tömör fát, vagy rönkfát használunk. Fából készül a tetőszerkezet, zsaluszerkezet, de a könnyűszerkezetes házak esetében az egész ház is. A fa az építészet mellett a lakberendezésben is népszerű, hiszen természetes megjelenést, valamint barátságos hangulatot kölcsönöz az otthonunknak.

Tégla

A tégla mindmáig a legnépszerűbb építőanyag. Nem véletlen, hiszen tartós, és időtálló, természetes alapanyagból készül, jó hőszigetelő és kiváló páraáteresztő tulajdonsága van, ellenáll a víznek.

A tégla kiválasztásakor sok szempontot kell figyelembe, és ennek megfelelően kell kiválasztani azt, amelyik leginkább megfelel az elvárásainknak. Megkülönböztetjük a hagyományos, illetve az okostéglákat. A hagyományos téglák csoportjába olyan anyagok tartoznak, mint a kisméretű tömör tégla, a klinker tégla, a szeletelt tégla, a bontott tégla, a kerámia tégla és ide tartozik az ytong, vagyis a pórusbeton tégla is.

Érdemes ugyanakkor megismerkedni az úgynevezett okostéglákkal (pl.: Porotherm Thermo, Porotherm klíma tégla) is, melyek nem szignifikánsan költségesebbek, mint hagyományos társaik, azonban kedvező tulajdonságaiknak köszönhetően lényegesen lerövidítik a munkálatokat, és rendkívül értékállók, hiszen akár 100 évre is tervezhetünk velük.

Ytong

Az Ytong – vagy más néven pórusbeton – tégla Svédországban már közel száz éves múltra tekint vissza, hazánkban azonban csak az elmúlt két és fél évtizedben vált kedveltté. Tiszta ásványi anyagból készül, emiatt környezetkímélő. Homok, mész, cement és víz keverékéből készül, amihez alumíniumpasztát tesznek. Ez a mésszel elegyedve légbuborékokat képez, aminek köszönhetően az Ytong nagyon jó hőszigetelő. Az Ytongból épült ház esetében szinte egyáltalán nem kell külső szigetelésre költeni.

Másik nagy előnye a súlya: ugyancsak légbuborékos szerkezete eredményeként kifejezetten könnyű, így egyszerűbb vele dolgozni. Sokkal kevesebb hulladék keletkezik, ha Ytongot használunk, így kevésbé szennyezi a környezetet is. Emellett sokkal jobb hangszigetelő, mint például a hagyományos kisméretű tégla.

A természetes követ, mint építőanyagot már az ősember is használta építésre, tehát igen komoly múltra tekint vissza. Nagy előnye, hogy teljesen természetes, így nem terheli a környezetet felesleges, nagyon szilárd és kemény, ezért kifejezetten tartós és időtálló megoldást jelent. A természetes kő az építőiparban több formában is megjelenhet, így lehet tört kő, zúzalék, őrölt kő, csiszolt kő, kavics, murva és homok is.

Beton

A beton talán az egyik legismertebb mesterséges építőanyag, mert nagyon sokoldalúan használható. Soklakásos társasházak esetén a legtöbb esetben betont használunk, mert nagyon jó a teherbírása, földrengésálló és tűzbiztos, ezért biztonságos házak építhetők betonból.

Azonban a beton egyáltalán nem hőszigetelt, emiatt elengedhetetlen valamilyen külső szigetelés. Emellett igen komoly az eszközigénye is, ami miatt családi házakat nem feltétlenül érdemes betonból készíteni.

Különleges építőanyagok

A legnépszerűbb anyagok mellett szép számmal találkozhatunk olyan építőanyagokkal is, amelyek nem ennyire ismertek. Ezek amellett, hogy általában környezetbarát anyagok, olcsóbbak is, mint az ismert építőanyagok.

Vályog

A vályog – amely egykor a parasztházak kizárólagos építőanyaga volt – néhány évtizedes elhanyagoltság után kezd ismét visszatérni a köztudatba, és ma már egyáltalán nem rendkívüli, ha valaki a vályogtéglát választja az otthona építőanyagaként. A vályog nagyon jó hőszigetelő, azonban azt érdemes megemlíteni, hogy erős betonalap nélkül nem megfelelő, mert magába szívja a vizet. Teherbírása igen alacsony, ezért emeletes házak építésére nem alkalmas.

Kenderbeton (hempcrete)

A kenderbeton a kender belső szálaiból készül mész felhasználásával, és a betonhoz hasonló anyag. Nagy előnye azonban a betonnal szemben, hogy teljes egészében zöld alapanyag, így kifejezetten környezetkímélő. A kenderbetonból készült téglák jó hőszigetelők, kemények, ugyanakkor nagyon könnyűek, ezért lényegesen egyszerűbb vele a falazás.

Farönk

A farönk szintén nagyon régi, az emberiséggel egyidős építőanyag, akárcsak a kő vagy a vályog. A ház egész szerkezete elkészíthető belőle, és nagy előnye, hogy környezetkímélő, hiszen a fát természetes állapotában, megmunkálás nélkül használjuk fel. Az északi országokban rendkívül népszerű, és hazánkban is kezd kedveltté válni, mert nagyon mutatósak a belőle készült házak.

Műanyagtégla

A műanyagtégla - az előbbiekkel szemben – egyértelműen a mai kor terméke, ugyanis újrahasznosított műanyagból készül. Tekintettel arra, hogy rengeteg műanyag hulladékot termelünk, kifejezetten előnyös, hogy újra feldolgozva, téglaként használjuk fel ismét. Azt azonban látni kell, hogy a műanyagtéglából készült házak az elbontásuk után sajnos ugyanúgy műanyaghulladékká válnak. Használata nagyon egyszerű, hiszen kötőanyag sem szükséges hozzá, tulajdonképpen úgy építkezhetünk a műanyagtéglából, mint az építőkockákból.

Ashcrete (hamubeton)

Az ashcrete, vagyis hamubeton a kenderbetonhoz hasonlóan zöld építőanyag. Alapja az a hamu, ami a porított szén erőművekben történő égetésekor melléktermékként keletkezik. Vízzel összekeverve ugyanolyan erős és tartós, mint a beton.

A fenti listát megnézve egyértelmű, hogy az építőanyag kínálat napjainkban már-már zavarba ejtően hatalmas. Nem könnyű kiválasztani, hogy az elképzelésünknek, céljainknak, és nem mellesleg a pénztárcánknak melyik felel meg a legjobban, azonban szakértői kollégáink megkönnyítik a választást. Nem csupán az anyagbeszerzésben segítünk, de tanácsainkkal, ötleteinkkel iránymutatást is adunk, hogy olyan végeredmény születhessen, amilyet elképzelt.