Falak hangszigetelése

Éljen az ember öreg házban, új építésűben, vagy költözzön akár panelba, faházba, a nyugodt életkörülményekhez mindenkinek joga van. Hogy mi kell a nyugalomhoz? Csend! Az ember csak akkor kezdi igazán értékelni, mikor híján van. Ilyenkor pedig kiderül, milyen nehéz is egy gyengén zajszigetelt lakást csendessé tenni.

Hogy milyen zajok keseríthetik meg otthonunk nyugalmát? A zajok forrása elég változatos lehet. Adódhat háztartási (mosó,- konyhai-) és egyéb (fúró, véső-) gép zajából, de lehet hangos a szomszéd, vagy a gyerekek játéka a szomszéd szobában. Sok esetben a cipő kopogása is áthallatszik a szomszéd helyiségbe. De mit lehet tenni, ha a zajok terjedése felülmúlja azt a szintet, amit normálisnak hiszünk? Több megoldás is van, de mielőtt ezeket részleteznénk, érdemes kicsit átgondolni, milyen zajokat ismerünk.

A hangok terjedésük szerint két nagy csoportra oszthatók. Testhangok, melyek az épületszerkezeteken/ -ben keletkeznek és terjednek, és a léghangok, melyek a levegőben terjedő hangok átszűrődését jelenti. A testhangok rezgését érezni nem is kell, elég zaj formájában hallani. A léghangok leginkább akkor hallhatók fokozottan egy másik helyiségben, mikor a két helyiség határára állított falba ütköznek. Ekkor a hang jobb esetben részben elnyelődik a falban, de rosszabb esetben átvezetődik a szomszéd helyiségbe.

Mikor érdemes védekezni a testhangok ellen, és hogyan?
Testhangok ellen a legjobb védekezés, ha már a tervezés során gondolunk rá. Ha a főfalakról beszélünk, nem szerencsés, ha a fal megszakítás nélkül fut át egyik lakásból a másikba. Pusztán akár tervezési trükkökkel is elkerülhető: mint pl. ha a háztartási helyiség esik a két szomszédos lakás közé, nem pedig a nappalik találkoznak a közös fal határán. Ikerházaknál, sorházaknál akár a fal duplázása is szükséges lehet a két lakrész közt a megfelelő csend érdekében. A rést pedig vagy levegő, vagy pedig ásványgyapot tölti ki.

Testhangok ellen az épület megépülése után nem lehet száz százalékosan védekezni. Ha ilyen esettel lenne dolgunk, érdemes a zaj forrásánál beavatkozni. Egy rugalmas alátét a hangot okozó gép lábai alá, és máris mérsékeltük a födémet elérő rezgéseket. Ennek is sok értelme van, hiszen nem csak a falak vezetik a hangokat, hanem a födémek is, sőt találkozási élükben átadják egymásnak is a rezgéseket.

Léghangok elsősorban azokat a helyiségeket fenyegetik, melyek falazata könnyű. Ilyenek a gipszkarton falak is. Hiszen a hangrezgések elnyeléséhez tömeg kell. A tömeget viszont helyettesíthetjük szálas szigetelőpaplanokkal. Épp hangtechnikai okok miatt kell minden válaszfalba legalább a tartóváz vastagságában szigetelést beépíteni. A gipszkarton falak a környező szerkezetekben terjedő testhangok ellen alapvetően védettek, amennyiben a vázszerkezetük rugalmas elválasztólemezre kerül rögzítésre. (mint pl. gumi alátét). Persze ha nagyobb hangszigetelő képességre lenne szükségünk, vannak még egyéb lehetőségeink. Alkalmazhatunk akár lyuggatott felületű gipszkarton lapokat is, melyek kimondottan a tér akusztikus tulajdonságainak feljavítására szolgálnak. A nagyobb gipszkartongyártóknál elérhetőek ezek a négyzetes, és kör alakú lyukasztással is ellátott lapok.

Ha ez nem lenne elég, vagy épp a túl durva felület miatt nem lenne szimpatikus, választhatunk olyan filcszerű hangelnyelő fali kárpitot, melyek segítségével zenei stúdiók hangzásképét is javítják. De nem akarhat mindenki olyan dobozokat a falán látni, mint egy rádióstúdióban. Nekik szólnak a hangelnyelő ernyők, melyek tulajdonképpen lazán felfüggesztett hanglágy anyagok táblás kiszerelésben. Felületük szinte egytől egyig mind porózus, hogy a hanghullámok a felületüket elérve megtörjenek, és elnyelődjenek. Az ilyen anyagok általában durvák vagy habosítottak (pl. cementkötésű farostlemez, vagy üveghabtábla), de előfordulhat, hogy a felületi lyukszerkezete szabad szemmel szinte alig látható. Ennek ellenére lefesteni őket hagyományos falfestékkel nem szabad, hisz így odalesz a hatás. A belógatott táblák nem csak az aljukon, hanem a tetejükön is elnyelik bizonyos mértékben a hangokat.

Akinek ezek a szabadon függő megoldások annak ellenére sem szimpatikusak, hogy a falakra eső léghangok mennyiségét is csökkentik, választhatnak egy diszkrét megoldást is az utólagos finomhangolásra. Ez pedig az akusztikus vakolat. Ennek titka ugyanúgy a porózus szerkezetében rejlik. Ma már nem csak durva, hanem simított felületben is elérhető.

Mint látható, lehetőségek ugyan vannak az átszűrődő zaj utólagos csökkentésére, de igazán az építkezés idejében lehet hatékonyan védekezni ellene. Utólagos megoldásokért az ember duplán fizet, és nem is érik el az előbbi megoldások hatásfokát.

Írta: Szalay Csaba - dipl. építész