A lapostetők rafinált szigetelése

Hiába hisszük, hogy az egyéniség kezd kihalni az építészetből, hiszen építőanyagok még soha nem biztosítottak akkora szabadságot az egyedi ötletek szárnyalásának, mint napjainkban. Alacsony és magas hajlásszögű tetőktől kezdve a lőrésszerű nyílásokon és a kerek vagy sokszögű ablakokon át a legkülönfélébb kialakítású lapostetőkig soha nem lehetett akkora szabadsággal számolni, mint manapság. Ma csak fantázia, jó minőségű építőanyag és egy a különféle technológiákhoz értő mesterre van szükség, és miénk lehet a környék legegyedibb épületformája.

Szigetelési problémák

Ha az akár a nyolcvanas évek épületeit vesszük szemügyre, bizonyos házak esetén az egyedi formaképzést illetően már korábban is láthattunk bátor próbálkozásokat. Nem is az újszerűségre irányuló kedv, hanem a minőségi kivitelezés volt hiánycikk akkoriban. Ezért sokan szidják még ma is a kreatív építészt, aki a hagyományos nyeregtetőtől eltérő épületformát álmodott meg. Magyarországon már egyszerűen a lapostető is bátor próbálkozásnak bizonyult, hiszen korábban nehezen lehetett garantálni, hogy a tető hosszú évtizedekig jól szigeteljen és a csapadékot is hatékonyan vezesse el.

Tényleg ennyire bonyolult lenne a lapostető kivitelezése?

Nem, de az határozottan kijelenthető, hogy a kivitelezés-technológiai szabályok betartása és a pontos kivitelezés mindennél fontosabb. A lapostető sem teljesen lapos (2-5%-os lejtéssel mindenképpen kell rendelkezzen), így a lassú lefolyású felületek közé tartozik. Ez sajnos garantálja, hogy ha nem zár megfelelően a lapostető szigetelése, az tartós áztatást jelent majd a szerkezetre nézve. Ha viszont orvosolni szeretnénk ezt a problémát, akkor szembesülünk a szerkezet azon jellegzetességével, hogy a rétegek szorosan egymásra épülnek, így egy esetleges javítás a szerkezet réteges visszabontása nélkül nehezen elképzelhető. Így talán már érthető, hogy a pontos kivitelezés miért is olyan fontos.

Miért tekinthető komplex rendszernek a lapostető?

Összehasonlítva a magastetős rendszerekkel abban rejlik a jelentős különbség, hogy a lapostetőnél a víz- és a hőszigetelés komplex egységet alkot. A réteges kivitelezés miatt nincs olyan lehetőség, hogy például a hőszigetelést csak hónapokkal később készítjük el. Minden az előre megadott szabályok szerinti sorrendben és időben kell készüljön. Ráadásul különböző szigetelési rétegrendi elveket ismerünk, amelyek tovább bonyolítják az összképet. A magastetőhöz képest jelentős különbség, hogy az elsődleges védelem, a vízelvezetés itt csak kisebb szerepet tölt be, hiszen a felület alacsony lejtésszöge miatt sokkal lassabb lefolyású.

Milyen alapvető struktúrákat ismerünk?

Mint minden réteges szerkezet, a lapostető szerkezeti felépítése is határozott logikai elvek szerint épül fel. Ezek a logikai elvek pedig a szigetelésbiztonság, a páraelvezetés és a minél kedvezőbb hőszigetelési tulajdonságok köré lettek felépítve. Ennélfogva ne érezzük magunkat átverve, ha a kivitelező nem egyenes, hanem fordított tetőszigetelési rétegrend mellett teszi le a voksát, hisz mindkettő valós megoldást takar. Csak az egyik a vízszigetelő réteg alatt hordja a hőszigetelő anyagot, míg a másik a hátán. Mindkét megoldás rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal is, így fontos, hogy mindig az adott épület igényeinek legmegfelelőbbet válasszuk/válassza a tervező.

Egy másik kardinális kérdés a vízelvezetés, amelyre ugyancsak több lehetőség kínálkozik. Egyrészt gondolkodhatunk belső- vagy külső vízelvezetésben. A belső vízelvezetés a fűtött tereken át vezet, így a lassú lefolyás szempontjából – főleg télen – kedvezőbb lehet a külsőnél. De mindezek előtt még fontosabb a víz ereszhez való elvezetése, amely akár pontra, akár vonalra lejtetéssel is létrejöhet. Ezt a lejtést legtöbbször (egyenes rétegrend esetén) a hőszigetelő táblák segítségével állítják be.

Ami pedig az anyagválasztást illeti, a hőszigetelések leginkább zártcellás polisztirol táblák lehetnek, de szóba jöhet több egyéb lépésálló anyag is, mint pl. a habüveg. Azonban e két anyag árukat tekintve egyáltalán nem játszik egy ligában. A vízszigetelő anyagok területén is folyamatos bővülés tapasztalható. Már nem csak bitumenalapú szigetelőanyagok, hanem műanyag lemezek is elérhetőek, amelyek akár hegesztéssel, vagy akár mechanikus rögzítéssel is kapcsolódhatnak egymáshoz. Lényeg a teljes vízhatlanság!

Mivel a témát olyan komplex szerkezetek is gazdagítják, mint a zöldtetők vagy tetőteraszok, így most a tetőszigetelések részletezését inkább a szerkezeti anyagok részletes bemutatásakor ejtjük meg.