Nagy a kivitelezők felelőssége

Nagy a kivitelezők felelőssége az energiahatékonysági ingyen hitel kapcsán

Várhatóan decembertől indul az energiahatékonysági felújításokra dedikált nulla százalékos hitelprogram. Kérdés, mekkora lesz az érdeklődés a visszatérítendő támogatás iránt, bár az újHÁZ Centrum szakértői szerint ez esetben biztos a megtérülés. Van néhány pont, amire azonban feltétlenül érdemes figyelni.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet becslése szerint energiahatékonyság szempontjából 2,5-3 millió lakásra férne rá a korszerűsítés. 2011 óta 20 milliárd forint hazai költségvetési forrást allokált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lakóépületek fűtési rendszerének korszerűsítésére. Szakértők szerint a támogatás fontos forrás a lakásállomány minőségi megújítása szempontjából, ám messze nem elégséges. Ezt mutatja az is, hogy nyolc óra alatt kimerült a legutóbbi az Otthon Melege Program keretében meghirdetett energetikai pályázat ötmilliárdos kerete idén nyáron. Míg a fejlesztési tárca szerint évente nagyjából 5-10 milliárd forint jut a célra, 2020-ig mintegy 1600 milliárd forint értékű beruházási igény merül fel.

Decemberben jön az új forrás

A következő várható forrás a visszatérítendő támogatások közül való. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által társadalmi egyeztetésre bocsátott, lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívás keretében nulla százalékos kamattal 115 milliárd forint lesz elérhető lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelésére – közölte november végén Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A programhoz 105 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop), 9 milliárd forintot pedig a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) visszatérítendő pénzügyi kerete biztosít.

A programot eredetileg júniusban jelentették be, akkor szeptemberi indulást terveztek. A feltételekben úgy tűnik, nincs jelentős változás, az akkori közlés szerint a hitelt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik, családi házak esetében maximum 10 millió forint, társasházak esetében lakásonként maximum 7 millió forint erejéig. A hitel már 10 százalékos önerővel elérhető lesz, maximum 20 éves futamidőre, nulla százalékos ügyleti kamattal.

A jelenleg zajló társadalmi egyeztetés után az NGM közlése szerint a végleges termékleírás várhatóan 2016 decemberében jelenik meg, a hiteligénylések benyújtása pedig 2017 első negyedévében kezdődhet meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pontok hálózatában.

Vannak gyenge pontok?

„Bár a hatalmas érdeklődés mutatja, hogy az emberek már látják, megéri az energiatakarékos fejlesztés, a többség számára a hitelhez szükséges önerő miatt ez segítség nélkül nehezen vállalható mértékű beruházást jelent. Igaz ez annak ellenére, hogy valóban megtérülő befektetésekről van szó, mivel a teljes hőszigetelés akár felére csökkentheti a fűtési költségeket” – mondja dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHáz Centrum cégvezetője.

Éppen az önerő hiánya miatt viszont szakértők szerint kérdéses, hogy a hitel elegendő lesz-e ahhoz, hogy megmozgassa a lakosságot. Főként, hogy a hitelhez az igénylőnek biztosítékot kell benyújtania, amit a korábbi rossz devizahiteles tapasztalatok miatt sem biztos, hogy sokan szívesen vállalnak majd, de az is kérdés, hogy az esetleg már hitellel terhelt ingatlanokat elfogadják-e majd fedezetként.

Amire pedig kiemelten szükséges figyelni, hogy a korszerűsítés után néhány évvel helyszíni ellenőrzés az előírás, amelynél a jelenlegi szabályok alapján, ha a teljesült energia-megtakarítás nem éri el a vállalás 75%-át, vissza kell fizetni a hitelt. Különösen nagy felelősség hárul tehát a kivitelezőkre, a rosszul elvégzett korszerűsítés esetén ugyanis a sokszor szűkös anyagi helyzetben lévő lakókon csattan az ostor - hívják fel a figyelmet az újHÁZ Centrum szakértői.