Hogy szigeteljünk fürdőszobát?

2016. szeptember 20.

Kétségtelen tény, hogy a fürdőszoba használata egyre inkább a kényeztetés helyszínévé is válik az alapvető tisztálkodáson túl, hiszen ha végignézünk napjaink fürdőszobaberendezés-kínálatán többféle wellness-élményt nyújtó eszközt találhatunk: pezsgőfürdőt kínáló kádakat, jacuzzit, masszázzsal kényeztető zuhanypaneleket, vízesést imitáló zuhanykifolyót, fényterápiás vagy zenélő zuhanykabint. Hiába a sok komfortnövelő funkció, ha a víz nem marad a kádban, zuhanyzóban, mosdókagylóban, és a padlóburkolaton át az épületszerkezetbe, rosszabb esetben a fürdő alatt lévő helyiségbe, legrosszabb esetben pedig az alsó szomszéd lakásába csepeg a víz. Hogy ez még véletlenül se fordulhasson elő, azért alkalmazunk minden fürdő kialakításánál használati víz elleni szigetelést. De lehet-e szükségünk más szigetelésre is?

shutterstock_117429967Bár ez minden helyiségre igaz a lakásban, de ha egy fürdőt minden oldalról (alulról is) fűtött helyiségek vesznek körül, nem kell a hőszigeteléssel bajlódnunk. Amennyiben a fürdő akár egyik fala is külső térrel, vagy padlófödémes fűtetlen pincével, esetleg a talajjal határos, érdemes hőszigetelésről is gondoskodni, ugyanis a magas hőátbocsátási tényezővel rendelkező épületszerkezetek (pl.: falak) télen gyorsan lehűlnek, míg a fürdőben a meleg levegő páratartalma annál magasabb lehet. Ilyenkor pedig elég egy pohár hűtött üdítőre gondolni a nyári melegben – ugyanúgy fog kicsapódni a hideg falon a víz, mint a nyári időben a jeges üdítősüveg oldalán a levegőben szinte érzékelhetetlen pára. A kicsapódott pára pedig szép lassan penészfoltokat is eredményezhet, mely az egészségtelenségen túl meglehetősen csúnya is tud lenni. A hőszigeteléssel a páralecsapódást úgy csökkentjük, hogy a falakat nem engedjük túlzottan lehűlni, a harmatpont felett így nem csapódik ki a pára. Persze a sok szellőztetéssel kárt soha nem teszünk, a levegő páratartalmának efféle csökkentése mindig hatékony megoldás a penész elleni védekezésre.

De a legfőbb szigetelés egy fürdőnél talán mégsem a hőszigetelés, ugyanis a használati víz ellen csak a vízszigetelés nyújthat segítséget. Vízszigetelést pedig akkor készítenek, mikor már állnak a falak, kész a födém, és tető van a házon. Ugyanis a használati víz elleni szigetelés hermetikusan zárja el a szerkezetben rekedt nedvességet, ha nem száradt ki a fogadószerkezet. Ez pedig problémákhoz vezethet. Szélsőséges esetben ajánlatos szigetelés előtt a szárítóberendezés használata is. Mint ahogy a talajvíz elleni szigeteléseknél, itt is több szigetelőanyag közül válogathatunk. Lényeg, hogy a vízvezetékek és a lefolyók helyei ilyenkor már készen legyenek, ugyanis érdemes ezeket mandzsettákkal körbeszigetelni. Nagyon praktikus, bár mostanság esztétikai és kivitelezéskényelmi okokból sokszor elhagyják a középső összefolyókát. Ehhez ugyanis az aljzatot minimum 0,5-1%-os lejtéssel kell kialakítani. Különösen hasznos lehet duguláskor, vagy ha elromlik a mosógép, ugyanis ilyenkor a víz nem árasztja el a környező helyiségeket.

Többféle szigetelési fokozatot ismerünk vizes helyiségek szigetelésére. A legegyszerűbb valamilyen vízzáró burkolattal burkolni. Ha ez mázas kerámia, akkor fugáznunk kell. A fugázást viszont ritkán sikerült teljesen vízzáróan kialakítani. Ezért inkább a következő megoldás a javallott.

shutterstock_249813727A szigetelés lehet kent, azaz folyékony fólia, ami egészen kiváló, és rugalmas védelmet kínál. Ezeket érdemes kb. 1 méter magasságig a falra is felkenni. Érdemes a gyártói előírásokat pontosan betartani, hogy a szigetelőhatás maximális legyen. Nagyobb igénybevételnek kitett vizes helyiségeknél szigetelőlemezzel dolgoznak, ami lehet műanyag, vagy akár bitumenes lemez. Alap felhasználáshoz viszont megfelel a kenhető szigetelés. Lényeg, hogy a hajlatokba, élekbe, sarkokba erősítő szalagot helyeznek el. Ezek gyakran üvegszál erősítésű, műanyaggal bevont szalagok, melyek magával a szigetelőanyaggal ragasztandóak fel. Erre a szigetelőanyagra flexibilis ragasztóval burkolhatunk.

Szigetelhetünk lemezszigeteléssel, bitumenes vagy műanyaglemezekkel. Ezek alkalmazásakor ajánlatos felbetont készíteni és erre burkolni. E szigetelési mód ugyan strapabíróbb, de kialakítása időigényesebb, körülményesebb.

Fontos eleme még a fürdőszobai szigeteléseknek a kádat, zuhanytálca kerületét kitöltő fuga, azaz ebben az esetben nem a hagyományos cementfugázó anyag, hanem valamilyen akril, vagy rugalmas szilikon tömítőpaszta ajánlott. Ezek ugyanis útját állják az épületmozgások ellenére is a szaniterek mellé beszivárgó víznek.

Mint láthatjuk, a fürdők szigetelésrendszere komplex egységet mutat. Garantált száraz helyiségek a fürdők körül csak az alapoktól, precízen kivitelezett szigeteléssel lehetséges.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.