TETŐFÓLIÁK

2015. szeptember 10.

A tetőknek, legyenek azok laposak vagy magastetők, szigetelés szempontjából több védelmi vonalra van szükségük. Ezek a védelmi vonalak a fény, a hő, a nedvesség és a szél ellen nyújtanak védelmet. A Burkolatblog hasábjain már megismerkedhettünk a héjalások legtöbb típusával, melyek a legkülönbözőbb alapanyagokból készülhetnek.

shutterstock_42781924Most szeretném kifejteni, mit is értek a védelmi vonalakon. Ha tetőről beszélünk, az első dolog, ami felmerül, hogy magas vagy lapos tetőről van-e szó. Tetőfólia szempontjából a lapostető kevésbé fontos, fókuszáljunk inkább a magastetőkre. Ha magastető, akkor nagyon fontos kérdés, hogy milyen a hajlásszöge. Nem véletlen, hogy hazánkban a legelterjedtebb fedési forma a 45o-os cserépfedés. A kerámia cserépfedés használata a hazánkban régóta bőséggel rendelkezésre álló agyag miatt alakult népszokássá, a lejtés szöge pedig alkalmazkodik a kontinentális éghajlat által alakított kihívásokhoz. Meleg nyarakon megfelelő árnyékolást biztosít, a csapadékosabb évszakokban pedig gyorsan levezeti a tetőre hulló csapadékot. A mediterrán laposszögű tetőkkel szemben a régi gazdaságok padlásai könnyen hasznosíthatóak voltak tárolási, szárítási célokra is. A modern tető azonban mostanság ritkábban tölt be ilyen szerepet, inkább lakótérré alakítják át. A 45o-os lejtéssel kialakított tető ennek a követelménynek is megfelel.

shutterstock_62212423Szerkezetileg ugyan megfelel a tető ilyen célra is, mert nagy lejtésszög mellett kevés holttérrel építhető be, de a tető rétegrendjének szempontjából már korántsem egyszerű a tetőszerkezet megváltozott funkciójához való átalakítása. A legfőbb probléma abból adódik, hogy amíg a mezőgazdasági hasznosításnál nem volt kitétel a teljes vízzárás (így télen hófúváskor érdemes volt a porhavat lesöpörni), addig a tetőtérbeépítésnél ez egy fontos feltétel. A szigetelés és a tetőszerkezet ugyanis a pangó vizet nehezen viseli, romlanak az épületfizikai értékek, melyek a szerkezet károsodásához is vezethetnek. Itt mindent egy kicsit jobban meg kell tervezni, mint az egyszerű, régi, hagyományos padláskialakításoknál. Ekkor jön a képbe a tetőfólia, melynek alkalmazása nagyjából egyidős a tetőterek kialakításával.

shutterstock_68510224A tetőfólia a héjalás alatt egy másodlagos vízzáró réteget képez, mely a tetőfedő anyag (cserép, lemezfedés, pala) illesztési résein átjutó por, porhó, nedvesség, erős szél esetén összetorlódó víz ellen nyújt hatékony védelmet. Nehéz elképzelni, hogy a szélnek akkora ereje van, hogy a lefelé folyó vizet feltorlassza, és azt a cserépfedés résein visszavezesse, de higgyék el, előfordul, főleg alacsonyabb lejtésű tetőknél. A következő példa talán még jobban szemlélteti a probléma súlyosságát: a tetőtérbeépítéses lakótereknek természetes bevilágításra is szüksége van, emiatt egyre több nyílást, kibúvót építenek a tetősíkba, melyek tetőcsatlakozásainál vápa kerül kialakításra. A vápa hivatott levezetni a kibúvó tetején, és a felette gyűlő csapadékot. Kapacitása azonban véges. Megtörtént eset, hogy a szűk vápa az őszi lombhullatás után eltömődött, mely az utcaszintről szemmel láthatatlan maradt. Heves esőzés közben a csapadékvíz szabad lefolyását a felgyülemlett hordalék akadályozta úgy, hogy kisebb „duzzasztóművet” képzett. Ezen a ponton a hiányos tetőfólia miatt a csapadék egy része a tetőszigetelésen át a lambériázott tetőtéri szobába folyt. A károkat nem ecsetelném, elég, ha mindenki elképzeli, hogy a farostlemez bútorlapok hogy viselkednek, ha vízzel érintheznek.

shutterstock_146246165Az ilyen tetőcsatlakozások azonban nem csak a nedvesség által vannak nagyobb veszélynek kitéve. A szél a bonyolult tetőszerkezeteknek is nagy ellensége. Mivel a tető legtöbbször könnyűszerkezetű (alacsony fajsúlyú építőanyagokból készül, mint fa, gipszkarton, szigetelőanyagok), így a hőtároló tömege kicsi, ezért a hőszigetelés máris sokkal nagyobb szerepet kap. Ez természetesen egy ismert probléma, amit figyelembe vesznek a tervezők is, és a szigetelésvastagsággal kompenzálnak. De képzeljük csak el, milyen egy vastag kötött pulóverben átkelni a szeles utcán. Minél nagyobb a szél, annál kevesebbet érzünk a kötött áru hővisszatartó hatásából. Ugyanígy működik ez a tetőknél is. Az erős szélben a fólia hiánya, vagy a pontatlan fóliakialakítás egyszerűen kifújja a meleget a szigetelésből. A folyamatosan mozgó levegő magával ragadja a meleget.

Ne higgyük azonban, hogy az a helyes, ha hermetikusan lezárjuk a tetőszerkezetet. A folyamatos hőingadozás (nappali felmelegedés, éjszakai lehűlés) hatására a szerkezetben páralecsapódás keletkezhet. Ha ezt a párát bezárjuk, azzal elősegíthetjük a penész- és a gombaképződést, mely aztán a faszerkezet károsodásához vezethet. A nedvességgel telített szigetelés ugyanúgy nem tudja teljes mértékben betölteni a szerepét. Ezen okok miatt a tető szellőzését is biztosítani kell. Szellőztetés szempontjából megkülönböztetünk egyszeresen és kétszeresen átszellőztetett tetőket. A két fajtáról elöljáróban annyit mondanék, hogy mindkettő rendelkezik szellőztető réteggel. Az egyszeresen átszellőztetett tetőben a kiszellőző réteg a tetőfólia és a héjalás között helyezkedik el, míg a kétszeresen átszellőztetett tetőszerkezetnél a fólia felett, továbbá a szigetelés és a fólia alatt is található egy csatorna.

De milyen fólia az, amely megfelel annak az elvárásnak, hogy kívülről vízzáró, belülről pedig részben páraáteresztő legyen? Ismét egy összetett anyaggal ismerkedhetünk meg. Legtöbbször két rétegből áll. A páraáteresztő fólia polipropilén szálból készült nemez, mely képes a nedvességet felvenni. A külső oldala hőkezelésen megy át, mely által polipropilén olvadék bevonatot kap. Ez az oldal vízzáró tulajdonsággal bír.

Fontos tudni, hogy az egyszeresen átszellőztetett tetők esetén csak és kizárólag ilyen, bonyolultabb és drágább fóliát szabad alkalmazni. Kétszeresen átszellőztetett tetők esetén megengedhető a csak párazáró fólia alkalmazása is, de mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a fólia belógatva sem érhet hozzá sehol sem a szigeteléshez, a távolság minimum 2 cm kell legyen. Hátránya a kétszeresen kiszellőztetett tetőknek, hogy a hőszigetelés nagyobb kiszellőzésnek van kitéve, így vastagságának kiszámításakor az egyszeresen kiszellőztetett hőszigetelésnél 30-40%-kal nagyobb vastagsággal kell számolni. Kompenzálhatjuk a negatív szélhatást előre kasírozott hőszigetelő táblákkal. Az egyszeresen átszellőztetett tetők vékonyabb rétegvastagsággal készülhetnek, miközben szigetelőképességük jobb, köszönhetően annak, hogy a tetőfóliát közvetlenül a hőszigetelésre fektetjük. Csak az egyszeresen átszellőztetett tetőknél szabad a szarufákat teljes magasságban szigeteléssel telerakni.

A tetőfólia rögzítése készülhet szegezéssel a szarufákra, vagy deszkázatra (csak páraáteresztő fóliával). Fektetése a szarufákon az eresztől felfele indulva az eresszel párhuzamosan készítendő, legalább 10cm-es átlapolásokkal. A szarufákra való rögzítést ellenlécekkel javasolt megoldani. A fóliát hosszanti irányban toldani csak az ellenléc alatt lehet. A fóliaborítás alsó élét az eresz alatt kell kivezetni, lehetőleg cseppentőlemezre vezetve, mely télen az eresz eltömődése, befagyása esetén is szabad légáramot biztosít a tető átszellőztetéséhez. Toldásokhoz ragasztószalagok, és tömítőpaszták több típusa áll rendelkezésre, melyeket ne sajnáljunk használni, csak így kaphatunk egyenletes védelmet!

Mint láthatjuk, a modern tető összetett és bonyolult rendszere a különböző építő és szigetelőanyagoknak, ezért ennek tudatában törekedjünk mindig a gyártói utasítások betartására!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.