AZ ÁTHIDALÓ SZEREPE A HŐSZIGETELÉSBEN

2015. június 30.

A hőtechnikai követelményeket az épületek anyagainak gondos megválasztása mellett a helyes épületszerkezetek kialakításával tudjuk megfelelően betartani.

A régi épületszerkezeteknél az áthidalásokat a helyben készített építőanyagok segítségével oldották meg. Erre a legegyszerűbb megoldás a fa áthidaló volt, amelyet nádszövettel ellátva vakolni is tudtak. Ez azonban egyszerű szerkezeti kialakításokat eredményezett.

Vízszintes kialakítású áthidalásoknál téglát és kőanyagokat alkalmaztak még. Itt tulajdonképpen egyenes boltövet hoztak létre. A későbbiekben acélgerendákat is elhelyeztek a nagyobb nyílások áthidalásaként. Azonban az összetett formák bonyolultabb csomóponti megoldásokat nyújtanak.

athidalo_ szalay csaba _1A régi nyílászáró szerkezetek illesztései nem voltak pontosak, így a nagy párát kiengedték az épületekből, amelynek köszönhetően a sarkakban és az áthidalóknál a pára nem tudott lecsapódni. A megnövekedett fűtési árak miatt a belső hőmérsékletet csökkentik, így a falazat nem tud kellőképpen átmelegedni. Az áthidalók környezetében, ahol a hővezetés jobban megmutatkozik, penészesedés jelenik meg.

athidalo_ szalay csaba _2Az előbbiekre megoldást jelentett, hogy az áthidalók környezetében utólagosan, vagy új építés esetén a kivitelezés során hőszigetelést építettek be. A vasbeton koszorúk esetén ezt semmiképpen nem lehet mellőzni. A kerámiaburkolatú vasalt beton áthidalóknál azonban a szakértelem hiánya a mai napig megmutatkozik. Különösen akkor, amikor rejtett redőnyszekrényű nyílásáthidalás készül.

Az alacsony magasságú kerámia áthidalók esetében a problémát a nyomott öv kialakítása jelenti. Ezt kisméretű téglával vagy vasbeton tömeggel oldják meg. Ezekben az esetekben mindenképp kell külső hőszigetelést alkalmazni.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAEzen a héten is találkoztam olyan épülettel, ahol összetett problémát oldott meg helytelenül a kivitelező.  A rejtett redőnyszekrény kialakítását a tervező elemmagas áthidalókkal tervezte meg kerámia falazatba. A „szakember” anyagspórolás miatt úgy döntött, hogy a négy darab áthidaló helyett egyet belső oldalra (helyesen) állítva helyez el, míg a másik három áthidaló helyett egyet (helytelenül) elfektetve alakítja ki a redőnyszekrény helyét.

Ezzel két probléma is keletkezett. Az egyik, hogy az elemmagas áthidaló nem fektetett módra van tervezve! Ezt kismagasságú kerámiaburkolatú áthidalóval helyesen meg lehetett volna oldani. A másik probléma a hőszigetelésben mutatkozott, hiszen az állított és a fektetett áthidaló összeért, így nem lehetett közé hőszigetelő elemet elhelyezni, amellyel a hőhíd megszüntethető lett volna. Ezek nagyon komoly problémák.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAMivel általában a falazatgyártók az áthidalókkal együtt rendszerben gondolkodnak, így az alkalmazástechnikájukban fellelhető a helyes megoldás. Így az előbbiekben leírt csomópont helyesen úgy készülhetett volna el, hogy a belső oldali állított elemmagas áthidaló mellé egy hőszigetelőlemez kerülhetett volna az ablak síkjában, majd azon kívül kisméretű elemmagas áthidalókat helyezhettek volna el, amelyet a koszorú és annak külső oldali hőszigetelésével egyben el is készíthettek volna. Ez a megoldás annyival lett volna egyszerűbb a helyszínen elkészített vasbeton anyagú áthidalóhoz képest, hogy nem kellett volna zsaluzási és vasalási nehézségeket megoldani.

A mai díszes kő és tégla áthidalásoknál úgynevezett kávás kialakítást készítenek. A toktoldó és a hőszigetelés segítségével a nyílászáró síkjában hőhíd-megszakítást lehet készíteni.

Összetett csomópont esetén mindenféleképpen beszéljünk tapasztalt szakemberrel vagy mérnök-tanácsadóval.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.