Hőszigetelések hibái - Kivitelezési hiányosságok és azok tünetei I.

2014. március 18.

szigetelesek hibai_ 123RF_20925222_sA hőszigetelés alkalmazása 30-40 ével ezelőtt került előtérbe. Elsősorban a fűtési költség csökkentése, valamint a környezetvédelmi szempontok miatt. Napjainkra egyre nagyobb figyelmet kap ez a téma. Az új építésű házaknál például hőtechnikai számításokat is kell csatolni az engedélyezési eljáráshoz. Mindemellett egy jól szigetelt ház, nagymértékben hozzájárul közérzetünk javításához is.

Az építés közben hőhidak kialakítása elkerülhetetlen. Létezik szerkezeti és alaki hőhíd. Az előbbi keletkezhet abból, hogy különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, vagy a hőhidas szerkezet egyáltalán nem, netán a problémához képest nem megfelelően lett szigetelve. Hőhidat gerjeszthet homogén falfelületen a nem egyenletes vastagságú, vagy nem jól illesztett szigetelés is. Az alaki hőhidak a sarkokon, födém-falazat, erkély csatlakozásnál alakulnak ki. Ezeken a részeken a leggyakoribb probléma az, hogy felületeken a pára lecsapódhat, ezáltal nedvesedést, penészesedést okozhat, ami sem nekünk, sem az épületnek nem előnyös.

szigetelesek hibai_ 123RF_ 26005536_sAzt, hogy egy anyagnak milyen a hősszigetelő képessége, a hővezetési tényezőjéből (U érték) tudhatjuk meg. Ennek a mértékegysége a W/m2K. Minél kisebb az értéke, annál jobb hőszigetelő anyagról beszélünk. Fontos még kiválasztanunk a hőszigetelés vastagságát is. A panelek utólagos homlokzati szigetelésénél először a 4 cm vastag hőszigeteléssel kísérleteztek. A tapasztalatok alapján ez a mennyiség kevésnek bizonyult. Manapság épületeink homlokzatára a 10 cm hőszigetelés javasolt. Probléma azzal szokott előfordulni, hogy a vízszintes felületeket nem szigeteljük. Itt a lapostetőre és árkádok födémjeinek szigetelésére hívom fel a figyelmet. Paneles épületeknél hibát követ el az is, aki az első szint panel alatti gerendáit nem szigeteli le. Ugyanis itt a hideg könnyen bejut a belső helyiségekbe.

IMG_0543_resizeAz új grafitos szigetelőlemezek kiváló megoldást jelentenek, hiszen ugyanolyan vastagságban, mint a nem grafitos elemek jobb hőszigetelési értékkel bírnak. A hátránya ezen elemeknek a nyári hőterhelés esetén jelentkezhet, amikor előfordulhat, hogy az elemek felülete az intenzív napsugárzás hatására deformálódik. Ennek a jelenségnek kiküszöbölésére a gyártók egy fehér színű festéket ajánlanak termékeik kivitelezéséhez, amivel a napsugárzás okozta kellemetlenségeket ideiglenesen el lehet kerülni. Ezt akkor célszerű alkalmazni, amikor biztosan tudjuk, hogy a további munkavégzés (rabicolás, vakolás) később várható.

A kivitelezés első lépésénél nagy hibákat lehet elkövetni. A vízorr és az elemek azonos magasságában való elhelyezésére a legjobb megoldás a kezdősín felhelyezése. Itt a hálózást rendre ki szokták hagyni. Ugyanis a helyes megoldásnál az első tábla mögül ki kell fordulnia a homlokzatra a hálóerősítésnek. Így minden irányból folytonos hálót kapunk. Amikor kevés pénz áll rendelkezésre, akkor a vezetősínt elhagyhatjuk. Ilyenkor azt a megoldást is választhatjuk, hogy ferdén vágjuk le a tábla alját, ezáltal vízorrot képezünk és így helyezzük fel a homlokzatunkra az elemeket.

A következő bejegyzésemben a további munkafolyamatokról lesz szó, ahol folytatom a leggyakrabban előforduló hibák ismertetését is.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.