Utólagos szigetelések – vegyi eljárások

2013. december 24.

Iso-alpin02Az utólagos szigetelési eljárásoknál a mechanikai technológiák mellett kedvelt megoldást jelent a vegyi szigetelési módszer. Fontos tudni, hogy ezt az intézkedést nem minden falazatban lehet alkalmazni. Heterogén, üreges, lyukacsos falak, falazóelemek esetén nem kedvező, míg a megfelelő szívóképességű, tömör falanyagba alkalmazható, amennyiben a bejuttatott vegyi anyag nem okoz a falanyagban káros kémiai reakciót. Léteznek egyébként lyukacsos falazatra kifejlesztett speciális feltöltő- injektáló szigetlések is, de ezek bemutatását a téma differenciáltsága miatt nem ebben a cikkben részletezem.

Iso-alpin03A vegyi szereknek két fő típusát alkalmazzák. Az injektálással bejuttatott vegyi anyag a fal pórusait, kapillárisait hidrofobizálja vagy tömíti. Ezért a fal porózusosságát fontos ismerni, hiszen a kellő mennyiség ennek tekintetében állapítható meg. A hidrofóbizáló anyagokat általában lehet 0oC alatt is alkalmazni, ami nagy előnyt jelent. A pórustömítő anyag alkalmazásánál a furatokba juttatott anyag kristályokat hoz létre, tömítve a pórusokat. Ennél az eljárásnál azonban többletvizet juttatunk a szerkezetbe (pl.: szilikon, szilán mikroemulzók). De elkerülhető a víznek a szerkezetbe való juttatása abban az esetben, ha nem kritallizációs elven működő, hanem műgyanta tömítőanyaggal szigetelünk (pl.: PU gyanták, alkáli szilikát vegyületek, stb.)

Iso-alpin04A szigetelés a falba fúrt furatokon keresztül készül egy kitűzött vonal (sáv) mentén. Az injektálást végezhetik ferde, illetve vízszintes furatokban. Szakembereknél komoly vitára ad alapot a kérdés, hogy melyik a jobb megoldás. A ferde furatoknak jóval nagyobb az anyagszükséglete. Itt minimum két fugát kell keresztezni. Amennyiben a fugákat tömítetlenül készítették, akkor ott jelentős anyagveszteség lép fel és a szigetelés sem lesz tökéletes. A kapillárisok átjárása a vízszintes furatos megoldásnál kedvezőbb, mert kisebb folyadékoszlop nyomást eredményez. A falazóanyag pórustartalmának alapul vétele módosította a furatok egymástól való távolságát is, mely annak porózitásától, a folyadék szétszívódás mértékétől függően 10-15 cm értékre változott. A vízszintes furatokat a falazóelem középvonalában kell készíteni. A furat hossza egyoldali befúrás esetén 6-8 cm-rel lehet kevesebb, mint a falvastagság.

A furatokat portalanítani kell! Az anyag beöntése a furatokba történhet tölcséren keresztül gravitációs eljárással, vagy ún. pakkereken keresztül injektálással. Utóbbi alkalmazása azért előnyös, mert egyenletesebb szétoszlást biztosít.

Falcsatlakozásnál ügyelni kell, hogy a furatot úgy készítsék, hogy a csatlakozó fal vonalába is eljusson a szigetelőanyag.

Iso-alpin01A szigetelések elkészülte után ajánlott a légpórusos vakolatok alkalmazása, mert így a falazatban lévő vízmennyiség kiszáradását biztosítja. A rendszert mindig sávszerűen kell alkalmazni. Foltszerű alkalmazása nem jelent megoldást. A lélegző vakolatrendszer nyomó-, réteg-, vagy szivárgó víz esetén nem alkalmazható, csak azok megszüntetése után.

A vakolat elkészítését érdemes a vizesedési határ felett 50-100 cm-re meghatározni. A vakolatok felületképzésénél (festésénél) ügyelni kell arra, hogy csak a rendszer páraáteresztő képességéhez illeszkedő anyagok használhatók.

A helyes utólagos szigetelés megválasztásával hosszú távon megoldódik házunk vizesedési problémája. Ezáltal szép és egészséges környezetben lakhatunk tovább.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.