Hőhídmegszakítások

2019. február 19.

Napjaink építészetének legnagyobb bűnbakjává egy fizikai jelenség vált, amely ugyan nagyon hangzatos névvel rendelkezik, és egyszerű hibának tűnik, azonban mégsem írható körül tökéletesen pár szóval. Nem más ez, mint a hőhíd, amely az épületszerkezetek konstrukciós kialakításának hibáiból kifolyólag sok helyen és változatos formában jelentkezhet. Persze mondhatjuk, hogy mindez nem új történet, mert pont erre találták ki a hőszigetelést is, amiben nem is tévedünk, de minden hőhidat eset- és helyspecifikusan kell elkerülni vagy kijavítani. De hogy láthatnánk neki a baj elhárításának, ha nem tudjuk pontosan, hogy mi is az a hőhíd?

Facade Infrared Leak

 

Épületeink különböző építőanyagokból állnak össze egy házzá. Ezek az anyagok „éles” határvonal mentén csatlakoznak egymáshoz, amely határvonalak szemmel ugyan rosszul láthatóak, de bizonyos vizsgálati módszerekkel könnyen kimutathatók. Ilyen például a felület hőmérsékletének mérése. Mivel minden építőanyag (tégla, kerámia, beton, fa stb.) különböző hőátbocsátási tényezővel rendelkezik (azaz más és más a hővezetése), a felületeken mérhető hőmérsékletek különbözni fognak egymástól. Az ilyen eseteket nevezzük anyagi hőhídnak.
Építészek azt szokták vallani, hogy nincs ideálisabb annál, ha egy épület körkörösen (legalább nagyjából) homogén anyagokból épül fel. Mit is jelent ez? Lábazat, aljzat, falak, födémek csak betonból, vagy csak fából, vagy csak kerámiából… Utópisztikus eset, amikor ez megoldható, de sajnos ilyenkor sem lenne hőhídmentes egy épület. Hiszen vannak sarkai, erkélykonzoljai, ki- és beugrásai, ahol az adott belső teret határoló felületet több oldalról, azaz nagyobb felületen hűtik a külső időjárási körülmények. Ezt nevezzük alaki hőhídnak.

Thermovision image on House

 

Mindkét hőhídtípus ellen védekezni kell, mind új épület, mind pedig felújítás esetén. Nem véletlen, hogy mindenki felkapja a fejét egy „hőhíd!”felkiáltás hallatán, hiszen azt már mindenki tudja, mivel is jár ez. Áthidalókon, falsarkokban, fal-födémcsatlakozás éleiben lecsapódó pára, majd a rövidesen megjelenő penész. Penész, amely nem csak rontja a helyiség képét, hanem a szétszóródó spóráival a levegőjét is tönkreteszi.

Underfloor Heating Measurement

Felmerül a kérdés, mit lehet ez ellen tenni? Anyagi hőhidak ellen az a megoldás, hogy a szigetelés és a tartószerkezet együttes szigetelési tulajdonságát összehangoljuk. Ez azt jelenti, hogy a jobb hőátbocsátási tényezőjű anyagot kevésbé, a rosszabbét jobban szigeteljük. Ilyen eseteket láthatunk pl. ablakok feletti áthidalóknál, ahol az áthidaló vasbetonból készül, jobban vezeti a hőt, míg a téglafal kevésbé.
Ezt azért érdemes előre figyelembe venni, mert ha sík, egyenletes vakolt felületet szeretnénk kapni, ezek a különböző anyagú tartószerkezetek nem kerülhetnek egy síkba, hiszen különböző vastagságú szigetelés kerül rá. Ezekre a síkbeli differenciákra már a tervezéskor gondolni kell, hogy ne a kőművesnek gyűljön meg vele a baja.

Facade Infrared Leak

Hőhidak olyan helyen is jelentkezhetnek, ahol külső jelek nem mutatkoznak, de jelentős energiaveszteséget okoz. Ilyen az ajtók küszöbe alatti padozat, amely a szoba melegét egyenesen a szabadba vezeti. Hasonló az eset a konzolos kinyúlásoknál is (pl. erkélyek), ahol a régi megoldások szerint az erkélylemezt a betonfödém homlokzaton való túllógatásával alakították ki. Ma ez hőhídmegszakító elemek beépítése nélkül nem számít korszerű megoldásnak. A szerkezeti elemek bontása nélküli javításra egy megoldás van, ez pedig a minden oldalról való körbeszigetelés, de ez megváltoztatja a szerkezet megjelenésének arányait. Egyszerűen eltorzítja, túl vastagnak hat majd.
De hogy néz ki a modern megoldás, amely hőhídmegszakító elem segítségével épült meg? Ugyanolyan vékony maradhat, mint a szigeteletlen erkélylemez! Az erkélykonzol stabilitása mindennél fontosabb, amiért a födém és az erkélylemez vasalatának kapcsolata felel. Magától értetődő, hogy a hőhídmegszakító elem vastag műanyag teste (amely a két említett vasalat közé kerül beszerelésre) is betonvasakkal van átfűzve. Így indirekt módon köti össze, azaz pontosabban ez tartja meg a belső födémhez fogatva a külső födémet, erkélylemezt. Hihetetlen, hogy a szemre egyébként filigrán építőelem mekkora erőket képes felvenni. Lényeg, hogy segítségével hőhídmentesen építhetőek erkélylemezeink, konzoljaink.

De nem csak a fentebb említett módokon alakulhatnak ki hőhidak. Léteznek ugyanis pontszerű hőhidak is, amelyek a szerelt szerkezeteket fenyegetik, olyanokat például, mint a szerelt klinkerhomlokzatok. Ezek távtartói és tartópálcái a teherhordó falazathoz kerülnek rögzítésre. A csavarkapcsolatok, azaz maguk a csavarok felelősek a pontszerű hőhidakért. Szerencsére ehhez is léteznek már hőhídmegszakító elemek.

hohidmegszakitasok_5

Forrás: https://www.austrotherm.hu

Mint az a fentiek alapján megállapítható, senki „nincs biztonságban”, hőhíd még a (rosszul) szigetelt ház esetén is létrejöhet. Ennek megállapításában élen járnak a hivatásos épület-energetikusok, akik hőkameráikkal gyorsan megtalálják a hibás részleteket. Aki még nem tette meg, annak érdemes lehet elvégeztetni saját házán egy hőkamerás vizsgálatot.

Írta: Szalay Csaba – dipl. építész

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.