Tetőszerkezetek védelme a kiszelelés ellen

2018. november 27.

Nyakunkon a tél, hidegre, szelesre fordult az idő. Meg is érzi ezt mindenki, akinek fűteni kell a lakását. De nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a tüneteket, amikor erősen fúj odakint. A szél, amely óriási energiát hordoz magában, hajókat mozgat, szélerőműveket forgat, legalább annyi energiát képes magával vinni, mint amennyit hoz. Hogy is lehet ez?

Mitől lesz egyáltalán szél? Környezetünkben a levegő hőmérséklete különbözőképpen alakul. Van, ahol jobban felmelegszik, van, ahol kevésbé. A meleg levegő könnyebb, így az felfelé száll, a hideg nehezebb, így az a felszálló meleg levegő helyre áramlik. Az egész szélhatás ezeknek a változó belső energiák kiegyenlítésén alapszik. Az épületekre gyakorolt hatása is jelentős, főleg a – nem tömör – szerkezeteket érinti. Ahova tud, belekap, átjárja, ezáltal lehűti.

tetoszerkezetek1

Ha egy tárgy, anyag elég vastag, jó időbe telik, míg szimplán szél hatásával a teljes tömeg lehűl. Nem így a réteges, nyitottabb szerkezetekkel, amelyeknek a rétegei közé hatolva a szél jóval nagyobb felületekkel lép kapcsolatba, azaz hatékonyabban hűti át.

Épülettípusokra nézve nem egyforma a kiszelelés veszélye. Míg a lapostetős házak jóval kevésbé, addig a magastetős épületek annál inkább ki vannak téve a szél kedvezőtlen hatásainak. Ugyanígy a tömör falszerkezetből épült épületek sokkal kisebb érzékenységet mutatnak a kiszelelés ellen, mint a könnyűszerkezetes, vagy akár a szerelt homlokzatburkolattal ellátott, átszellőztetett homlokzati rendszerek.

http://www.dreamstime.com/stock-photography-roof-insulation-image15385082

Épületszerkezeteink nyitottság-zártság szempontjából is különböznek egymástól. A vakolt-szigetelt fal zártnak tekinthető, mivel a vakolat maga zárt felületet képez a szigetelésréteg körül, a szigetelőrétegben itt nem alakulhatnak ki légáramok, a szigetelésbe zárt levegő szigeteli a szerkezetet. A magastetők (nyeregtető, sátortető, félnyeregtető) estében a tartószerkezetet képező faszerkezet miatt (gerendák, szarufák, lécezés) nem zárhatjuk le hermetikusan, hiszen az a folytonos páralecsapódás miatt tenyésztelepévé válna fabetegségeknek. Emiatt használunk a szarufák közt/felett/alatt ásványi, szálas vagy porózus szigeteléseket, amelyek ezt a párát nem lefojtják, hanem akár el is vezethetik. Az ilyen szigetelőanyag legfőbb szigetelőképessége a szálak rossz hővezető tulajdonságából, és a köztük rekedt levegőből adódik össze. Ezzel megszületett az igény a faszerkezetek kiszellőztetésére és a szigetelés kiszellőzésének fékezésére olyan fóliával, amely a párát ugyan engedi távozni, de a szelet nem engedi át, vagy legalábbis jelentősen lefékezi. Ehhez szükség van egy olyan speciális anyagra, amelyet tetőfóliának hívnak, de tulajdonságai alapján inkább egy szövet, amely nem helyettesíthető akármilyen PE- vagy egyéb műanyag fóliákkal.

Ha szélhatás szempontjából elemezzük a tető és a tetőfólia viszonyát, sok, nem elhanyagolható apróságra derül majd fény. Kiderül, hogy ez az egész történet már nem is új, hiszen korábban is alkalmaztak már hőszigetelt tetőtérbeépítéshez tetőfóliát, de mivel ez anno nem volt páraáteresztő, a kétszeresen átszellőztetett tetők építési szabályai szerint épültek. A régi rendszerek sajátossága volt, hogy alul-felül (ereszek, tetőgerinc) hagyni kellett lehetőséget a két légréteg (!) kiszellőztetésére a tetőfólia mindkét oldalán. Így a szigetelés is folyton, direkt módon szellőzött. Kedvezőtlen hatását a szigetelőpaplanok vastagításával lehetett csökkenteni, ami, mivel kevésbé tűnt gazdaságosnak, ritkán történt meg.

tetoszerkezetek3

A modern páraáteresztő fóliával ez is elkerülhető. Szemben a régi rendszerekkel, itt megvalósítható az egyszeresen kiszellőztetett tető struktúrája, amely csak a fólia és a héjalás (pl. cserepezés) közt szellőzik. Szemben a másikkal nagyon fontos a különböző tetősíkokon futó tetőfólia-szakaszok kapcsolódása, folytonossága. Fontos ez azért, mert a szél nemcsak nyomerőt képes kifejteni a tető síkjára, azaz befúj a cserepek közt, hanem a távozó szél szívó hatást is gyakorol maga mögött, így a tetőszerkezetben egyfajta vákuum lép fel, amely csak tovább fokozza a szerkezetben kialakuló huzathatást. Ebből is adódik, hogy nem elég csak a tetősíkokon használni a legjobb tetőfóliát, az élekben is tökéletes ragasztással kell ellátni azt.

Ez a vákuumhatás ugyanúgy jelen lehet bármilyen tetőnyílás esetén is, úgymint a tetősíkban fekvő tetőablakok, tetőkibúvók/kutyaólak vagy kémények esetén is. Épp ezért nagyon fontos, hogy a tetőkiszelelés ellen védő tetőfólia megszakításmentesen, gallérként legyen felhajtva, ragasztva.

tetoszerkezetek4

A tetőfólia helye a szigetelt szerkezetekben mindig a szigetelés külső síkján, de a burkolati/héjalási rendszer belső oldalán kell legyen. A szimpla magastetők, amelyek csak padlásnak biztosítanak fedést, felszerelhetők akár egyszerűbb, míg a tetőtérbeépítéssel rendelkező tetőket csak összetettebb fóliákkal.

A jól kivitelezett magastető azt eredményezi, hogy a tetőtérben is közel olyan jó hőkomfortot élvezhetünk, mint a falazott szerkezetű alsóbb szinteken, tehát megéri alaposan építeni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.