Algák és gombák a homlokzaton

2016. január 13.

A homlokzati vakolatokon manapság megjelenő algák, mohák és gombák napjaink felújítási problémái közé tartoznak. Gyakran fordul elő, hogy a pár éve felújított, hőszigetelt, vakolattal burkolt homlokzaton először kisebb, aztán nagyobb foltok jelennek meg, zöldes, sárgás, szürkés színben csúfítva el azt. Különösen bosszantó ez annak fényében, hogy a legkedvezőbb szigetelőanyagokból készült szigetelés sem mondható olcsónak, ennek ellenére korán megjelenhetnek a foltok.

shutterstock_163628531A bajok gyökere abban keresendő, hogy a falszerkezetre felkerülő hőszigetelés a homlokzatfelület termikus viselkedését nagymértékben befolyásolja. A szigetelés a falfelület által kisugárzott hősugarakat sikeresen visszaveri. Ez azonban nem minden szempontból jelent előnyt. A szigetelőszerkezet nem rendelkezik jelentős hőtároló tömeggel, ezért a külső hőmérsékletingadozásokat saját felületi hőmérsékletére nézve dinamikusan követi. Részletesebben ez azt jelenti, hogy ha a külső hőmérséklet csökken, a homlokzat felülete a szigetelő rétegig közel ugyanolyan gyorsan képes lehűlni, mint a levegő. Az ilyen módon lehűlő felületre a légnedvesség kiválóan ki tud csapódni. Mivel a legtöbb homlokzati színezőanyag víztaszító, ezért a felületen akár vízcseppek, vagy filmszerű vízréteg alakulhat ki. Mivel az így lehűlt felület száradása is lelassul, az hosszabban nedves marad, így a homlokzaton nagy eséllyel telepszenek meg gombák, algák, mohák.  

shutterstock_166123169Amit tudnunk kell ezekről az elváltozásokról az az, hogy szinte minden olyan felületen, ahol fokozott a páralecsapódás veszélye, nagy eséllyel telepszenek meg ezek az élőlények. Ezek közül az algák vízben és levegőben is megtalálhatóak, fotoszintézissel táplálkoznak. Ha egyszer megtelepszenek a homlokzaton, az zöldes-barnás elszíneződést okoznak. A homlokzaton megtelepedő gombák megjelenése elsősorban vidéki házak falain jelentkezik nagyobb arányban.

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan csökkenthetjük a homlokzati algásodás és penészképződés kialakulásának valószínűségét. A probléma először jellemzően a hidegebb, északi homlokzatokon jelenik meg, mert ott a napsugárzás szárító hatása csak nagyon rövid ideig, és kis mértékben képes a felület száradását elősegíteni. A homlokzatburkolat védelme fontos szempont kell, hogy legyen. A védekezésre már a tervezés során gondolni kell. Ezalatt azt értjük, hogy minden olyan felesleges nedvességforrást ki kell iktatni, ami a fal nedvesedését elősegíti, és az épületet oly módon tervezni, hogy a felület száradása minél gyorsabb legyen.

A párkány- és eresztúllógásoknak egyrészt akkorának kell lenniük, hogy a tetőről lefolyó nedvesség a falfelületet ne áztassa, másrészt ezzel nem szabad túlzónak sem lenni, mert az fokozott leárnyékoláshoz, azaz a száradás gátlásához vezethet.

Díszkertet, kultúrnövényeket, bokrokat, cserjéket a hatékony védekezés érdekében nem érdemes a falazathoz túl közel telepíteni, mert az ugyancsak a korábban vázolt elváltozásokhoz vezet.

A vízelvezetést és az ereszek állapotát érdemes figyelemmel kísérni, azokat gondosan tisztítani, mert a szivárgó csapadékvízelvezető rendszerek a falra vezethetik a tetőn összegyűlő vizet.

shutterstock_303851666Ha már elindult a felület elszíneződése, többféle módon tisztíthatjuk meg homlokzatunkat. A leghatékonyabb megoldások közé tartoznak a nagynyomású mosóberendezésekkel való tisztítás. Gőzborotvával is próbálkozhatunk. Ezen berendezések alkalmazásával azonban nem árt vigyáznunk, mert a magasnyomású vízsugár könnyen megtalálja magának a kisebb repedéseket, és könnyen megbonthatjuk vele a lazábban kötött felületeket. Ezért próbálkozhatunk óvatos mechanikus tisztítási megoldásokkal is. Felülettől függően száraz kefés súrolástól kezdve a spaklival történő kaparáson át több módszerrel próbálkozhatunk. Nedves pucolást végezhetünk tiszta vízzel, gyökérkefével. Hatékony megoldás, ha a vízbe kevés mosószódát teszünk.

Amennyiben a felületet sikerült megtisztítanunk, érdemes azt utókezelésben részesíteni. Az utókezelés fertőtlenítéssel kezdődik, utána alkalmazhatunk algásodásgátló szereket is. Léteznek olyanok, melyek filmszerű bevonatot képeznek a burkolaton. Egyes anyagok impregnáló hatással bírnak, amelyek inkább nedvszívó felületek algásodási és gobásodási hajlamát hivatottak csökkenteni. De ne feledjük: az így felhordott védelem a megtisztított felület algamentességét csak bizonyos ideig képes megakadályozni. Így érdemes a felületet figyelni, és igény esetén újra és újra kezelésnek alávetni. 

shutterstock_29553538Ha Ön még a szigetelés és burkolat kivitelezése előtt áll, érdemes a vakolati piacon alaposan körülnéznie. Manapság ugyanis léteznek már olyan nanotechnológiát alkalmazó vakolatok, melyek anyagösszetételüknek köszönhetően képesek kiküszöbölni az algásodás keletkezésének lehetőségét. Ezek az anyagok még biocidokat (szerves anyagokat károsító és megsemmisítő anyag) sem tartalmaznak. Ha lehetőségünk engedi, keressünk ilyen vakolóanyagot, mert ezzel később sok bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, és hozzájárulunk a szebb környezet megteremtéséhez.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.