Radiátorok felújítása

2015. november 18.

Hitte volna, hogy a radiátort már több mint 160 éve feltalálták? Az már csak természetes, hogy mindez egy hideg orosz városban, 1855-ben Szentpéterváron történt. Franz San-Galli, a lengyel születésű feltaláló egy hatékony és esztétikus formát vezetett be a fűtési megoldások közé.

IMG_5758A radiátor egy testet jelöl, mely hőleadásra szinte kizárólag a felületén keresztül képes. A radiátor teste üreges, többnyire valamilyen jó hővezető fémből készül. Fajtáját tekintve lehet régebbi, hagyományos öntöttvas, tagolt lemezradiátor (mely megjelenésében az öntöttvasra emlékeztet), vagy laposabb lemezradiátor. Előnyeikről és hátrányaikról véget nem érő vitát lehet folytatni. Az tény, hogy a lemezradiátorban az öntöttvashoz képest jóval kevesebb vizet kell keringetni és melegíteni, ami a felfűtés közbeni, kéményen át történő hőveszteséget csökkenti. Az ilyen lapos radiátorok könnyen és gyorsan melegszenek fel, de gyorsan le is hűlnek, ezzel szemben az öntöttvas radiátor pont ezek ellentéte.

A radiátorok vízkörét társasházak esetén gyakran egy hőközpont látja el melegvízzel. Míg a panelházak építésekor az energia olcsó volt, a gazdaságos, takarékos üzemeltethetőség volt az utolsó szempont, mely a tervezési szempontok közt szerepet kapott. Mára a helyzet radikálisan megváltozott, és gyakran a régi fűtőtestek is tönkrementek.

IMG_8481Radiátoros fűtésrendszerünk felújítására több megoldás is adódik. Kezdjük a távhővel fűtött társasházakkal, ahol a problémát nem kizárólag a fűtőtestek elöregedése okozta. Az átalány alapján számított fűtésszámla, vagy a légköbméterre számított költségek ideje már lejárt. Így nem lehetett igazságosan elosztani a fűtésköltségeket. A legnagyobb akadályt a személyre szabott fogyasztás mérésének kivitelezhetetlensége okozta. Pontosabban arról van szó, hogy panelépületeknél a gyakran függőlegesnek nevezett vízkörű fűtésrendszerek fűtőkörébe nem a lakásban összeszámolható fűtőtestek tartoztak, hanem a szintenként egymás felett elhelyezkedő fűtőtestek. Ez azt is jelentette, hogy egy lakáson egyszerre több fűtőkör is áthaladt, így az áthaladó víz mennyiségének mérésére csak fűtőkörönként elhelyezett órával, azaz szinte radiátoronként egy-egy órával lett volna lehetőség. De még ezt az elméleti lehetőséget is csökkentette, ha a fűtőtestek egycsöves rendszerre, sorosan voltak rákötve. Sokkal IMG_9136szerencsésebb, ha a radiátorok kétcsöves rendszerre, párhuzamosan vannak rákötve. Az egycsöves rendszereknél a radiátoroknál hőszabályozásra nincs lehetőség, míg a kétcsövesnél van. Az egycsöves rendszer egyensúlyi működését a tervezők által kiötölt rendszer a meghatározott fűtőtestekkel képes létrehozni. Amennyiben ezt a rendszert megbontja valaki, borul az egyensúly, hidegebb vagy melegebb lesz a kívántnál. Mivel az átlagostól különböző lehet a hőigényünk, az a jó, ha a fűtést tudjuk szabályozni. Egycsöves rendszernél csak abban az esetben nyílik lehetőség szabályozó szelep beépítésére, ha függetlenítjük a fűtőtestünket. Erre az olcsóbb és egyszerűbb megoldás, ha egy a radiátor be, és kimenő felszálló ága közé ékelt átkötő csövet szereltetünk be. Némileg hatékonyabb, de bonyolultabb és költségesebb megoldás, ha létrehozunk egy utólagos leszálló ágat is, mely felszálló és leszálló ágakra már párhuzamosan csatlakozhatunk a fűtésszabályzó szeleppel bővített fűtőtestünkkel. Ez utóbbi esetben követelmény a fűtőtest cseréje is. A legigényesebb megoldás, ha a lakást egyszerűen le tudjuk választani, és saját mérővel ellátott fűtőkört hozunk létre.

shutterstock_89469700Amennyiben a fűtőtestenkénti egyéni szabályozhatóságot akarjuk biztosítani, egy szabályozószelepre lesz szükségünk. Milyen szelepek állnak ma a rendelkezésünkre? Léteznek egyszerűbb manuális állíthatóságú radiátorszelepek, és termosztatikus radiátorszelepek. A termosztatikus szelepek két részből állnak, melyek alatt a szelepet magát és a termosztátot értjük. A termosztátfejben egy kis tartály található, melynek töltete (zsír, folyadék, gáz, gőz, stb.) a levegő hőmérsékletváltozásának hatására változtatja térfogatát. A hőmérsékletnövekedés hatására a töltet térfogata tágul, így az egyre jobban zárja el a szelepet. A szelepben egy rugó is van, mely a hőmérsékletcsökkenés hatására nyitja a szelepet. E mechanizmus hatására a szoba léghőmérséklete egyenletesen beállítható. A léghőmérsékletet mi magunk határozhatjuk meg.

Mivel a termosztatikus szelepek működése komolyan megbolygatja a fűtésrendszer működési egyensúlyát, ezért ezt minden esetben szakemberrel meg kell terveztetni. Az átalakításhoz gyakran a nagyobb teljesítményű keringetőszivattyúra is szükség lehet.

A fűtésrendszer felújításához hozzátartozik az is, hogy megkeressük a felszálló vezetékek azon pontjait, ahol jelentős hőveszteség lép fel. Az ilyen csőszakaszokat hőszigetelni kell, hogy ezzel olyan terek melegítését akadályozzuk meg, melyeket nem kívánunk fűteni.

shutterstock_265465406A radiátorok természetes ellensége a korrózió. Ha a korrózió belülről támad, a fűtőtest át is lyukadhat. A korrózió kívülről, vagy a fém kristályszerkezetéből is indulhat. Ha a fém felületét úgymond leszigeteljük a légköri nedvesség és oxigén elől, a korrózió esélyét is csökkentjük. A radiátorok újrafestését csak leszerelt állapotban javaslom. A festék anyaga nem mindegy. Hagyományos zománcfesték a nagy hőingadozás miatt nem javasolt, mert az besárgulhat, lepattoghat. Keressünk inkább radiátorzománcot, mely kenhető és hajtógázos kiszerelésben is létezik. Ezek általában 100 0C-ig mutatnak hőállóságot, és akár könnyűfémekre is alkalmazhatóak. A fentebb említetteket inkább az öntöttvas és a tagolt lemezradiátorokra alkalmazzuk. A lapos lemezradiátorok általában por alapú, tartósabb ráégetett festékréteggel rendelkeznek, melyek a zománcfestékeknél jóval tartósabbak.

Fontos megemlíteni a felújítások kapcsán, hogy a fűtőtest és a falazat közé érdemes hőtükörrel ellátott szigetelőlemezt felszerelni. Ez az egyszerű, az egyik oldalán fémes bevonatú habszivacs anyag a fal irányába sugárzott hőenergiát a szoba légtere felé irányítja, nem hagyja a külső falat felmelegedni. Rögzítése több módon, akár a fűtőtest hátlapján is lehetséges (ragasztással, vagy akár mágnesesen).

IMG_5752A felújításhoz gyakran hozzátartoznak a költségmegosztók beszerelése is. Ez az elektronikus egység a fűtőtestre kerül rögzítésre, elemmel működik, és a felhasznált hőmennyiséget méri. Leolvasását évente egyszer végzik, az egyszerűbb kiviteleknél a készülék közvetlen közeléből, összetettebbeknél viszont akár a lakáson kívülről is egy készülékkel leolvashatók. E készülék alapján lehetőség nyílik a függőleges, átkötőcsöves, vagy párhuzamos fűtésrendszerek lakásonkénti fogyasztásmérésére.

Viszont ne feledjük el, ha a radiátorszelep vagy a fűtőtest teljes cseréje mellett döntünk, akkor azt pontosan meg kell terveztetnünk, és a beszerelés végén a szabályozószelepek segítségével hidraulikusan be kell szabályoztatnunk. A beszabályozás értékeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely alapján a helyes beszabályozás később is reprodukálható lesz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.