Különleges lefedések- Kétszergörbült felületek

2014. április 15.

DSCF4421A kétszergörbült felületekkel nagyon szép építészeti megoldásokat kaphatunk. Cikkünk arra világít rá, hogy egy erős konstrukciónak nem feltétlenül kell vastagnak, nehézkes megjelenésűnek lennie. A kivitelezés és a tervezés azonban ilyen esetben nem egyszerű és magas költségekkel jár.

A korai építészetben, amikor felfedezték azt, hogy hogyan viselkednek a kupolák, és a görbületeket milyen módon lehet összeszerkeszteni, akkor jelentős vastagságban készültek ezek a „héjak”. Építőanyagként követ vagy téglát alkalmaztak. Ez azonban csak a nyomást tudja felvenni, ezért a vízszintes erőket különféleképpen meg kellett „támasztani”, le kellett vezetni. Ilyen esetekben vagy nagy vastagságú függőleges szerkezeteket építettek, vagy támpillérekkel oldották meg az adott építmény erőjátékát.

A vasbeton építés megjelenésével nagyon vékony lemezvastagságokat értek el. A szerkezetekben található vasalás a húzóerőt is képes felvenni. A probléma azonban itt a kivitelezésnél tapasztalható, hiszen a kétszergörbült felületek zsaluzása igen körülményes és nehéz.

Kezdetben egyszerű formát igyekeztek létrehozni. Itt a zsaluzatot egyenes alkotókból is meg tudták szerkeszteni. Összetett formák esetén egyedi zsalut kell gyártatni. Ez rendkívül költséges és általában csak egyszer használható fel. Utóbbi megoldással épült a budatétényi víztorony is.

Nagy terek lefedésénél – amennyiben több azonos alakú felület készül – előállíthatnak mozgó zsaluzatot is, így ugyanazt az alakot egy segédszerkezettel tudják kivitelezni, csökkentve a költségeket.

Léteznek előregyártott elemekből épített kupolák is. A kétszergörbült kupolák másik megoldása, amikor légtartós segédszerkezeteket alkalmaznak. Ilyen építési megoldással két típus ismert Magyarországon.

DSCF4379A Bini-shell héjak építésénél a ponyva zsaluzatot kiterítik a földre, amire egy védőréteg kerül. Ezután kitűzik a vasalatok helyét. A vasalás érdekessége, hogy „rugós” vasalás is kerül elhelyezésre, aminek a szerepe a többi vas vezetése, míg a ponyvát felfújják. Hátránya, hogy jelentősen több a vasigénye ezeknek a szerkezeteknek. Ezután a betonozás következik, amire rögtön egy felső ponyvát helyeznek el. Ennek elkészülte után a tervezett mértékre felfújják a zsaluzatot, és csak ezután következik a beton tömörítése. A nyílásokat utólag vágják ki. Ilyen megoldással Ferihegyen készültek csarnokok.

DSCF4416mEgy másik megoldást 2013-ban Kaposváron alkalmaztak. Szerintem ez kiváló konstrukció, hiszen a görbült felületek víz –és hőszigetelését is megoldja. Itt is felfújható szerkezetről beszélünk, ami a konstrukció elkészülte előtt segédszerkezetként funkciónál, utána pedig vízszigetelésként. Az alapozáshoz rögzítik a membránt, majd a felfújást követően hőszigetelést fújnak a belső oldalára. A vasalást folyamatosan építik ezután. A szerkezetre a betont alulról fölfelé kezdik lőtt-betonos technológiával készíteni. Így alakul ki a szerkezet tartóváza. Ennek köszönhetően már építés közben a felsőbb friss betonrétegek az alsóbb szilárd rétegeknek adják át terheiket. Ennél a technológiánál lehet változó falvastagságot elérni. A nyílásokat már építés közben megépítik.

Kétszergörbült héjszerkezetekkel sokszor találkozhatunk. Érdemes tanulmányozni ezeket a konstrukciókat, mert tulajdonságaik és téralakításuk is különleges.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.