Fűtéskorszerűsítés - Az elavult társasházi fűtésrendszerek hátrányai

2014. február 18.

shutterstock_129507245A lakásfelújítások, korszerűsítések egyik legfontosabb oka nem az esztétikum, hanem a lakás, ház energetikai tulajdonságainak javítása. A téli fűtésköltség az egyik legnagyobb tétel egy háztartás éves kiadásai közt. Mivel a túlfizetés vagy alulszámlázás idővel senkinek sem kedvez, továbbá az a tény, hogy az átalány alapú fűtésszámlák kiállítása 2003 óta törvényileg tiltott, szükség van arra, hogy a helyi fogyasztás mérése a lehető legpontosabban elvégezhető legyen.

shutterstock_89469700Az alábbiakban kifejtett téma elsősorban a közös fűtőrendszerrel ellátott társasházi lakásoknak jelenthet megoldást a fűtésszámla igazságosabb elosztásában. A Magyarországon az 1960-as, 70-es években épült társasházak legnagyobb része közös vízórával, nagy részük közös fűtésrendszerrel épült. Ezek fűtését gyakran távhővel, vagy házközponti fűtőberendezéssel biztosítják. A törvényi szabályozás miatt minden társasházat kötelesek voltak egy házközponti hőmennyiségmérővel felszerelni. Bizonyos társasházak fűtése a leggyakrabban a konyhanyelven függőleges fűtésrendszerrel készült. Ez azt jelenti, hogy a lakásba nem egy csövön érkezik be a meleg, és nem egy csövön távozik a lehűlt fűtőközeg, hanem fűtőtestenként egy-egy be és kifolyócsövön. Ez kizárja az egyéni mérők beszerelésének lehetőségét. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szintenként egymás alatt elhelyezkedő fűtőtestek sorosan (egycsöves rendszer), vagy párhuzamosan (kétcsöves rendszer) vannak rákötve a rendszerre. Ezek mérése hőmennyiségmérővel nem lehetséges. Ez csak azoknál a lakásoknál alternatíva, ahol a teljes lakás fűtési meleg vize egy csövön lép be a lakásba, a lehűlt víz pedig egy másik csövön keresztül távozik.


IMG_8484De mi alapján oszthatja el egy lakóközösség a felmerülő fűtésköltségeket? Korábban az egyes lakások légtérfogata alapján történt a fogyasztási átalány megállapítása. De ez az elszámolási mód több szempontból is rendkívül pontatlannak bizonyult, és kizárta az egyéni, lakásonkénti takarékoskodás lehetőségét. Lássuk, melyek voltak azok a tényezők, melyek miatt ez a rendszer nem lehetett pontos és igazságos:

  • mindannyiunk fogyasztási szokásai különbözőek
  • társasházban a lakások helyzete alapján léteznek gazdaságosabban és kevésbé gazdaságosan felfűthető lakások
  • egy soklakásos házban gyakran találhatunk olyan lakásokat, melyet nem laknak és egyáltalán nem vagy csak minimálisan fűtenek


Ezek a különbségek csak akkor egyenlíthetőek ki, ha valamilyen módon kontrollálni tudjuk a személyes fogyasztást. Ez napjainkra egy egészen kicsi elektromos készülék, a költségmegosztó segítségével vált megoldottá. A költségmegosztókkal a következő heti cikkemben fogok részletesen foglalkozni. 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.