Ablaknyílások csere utáni javítása, dobozolások

2013. július 30.

2_Ablakcsere 2_shutterstock

Gyakran előfordul a felújítások során, hogy a mesterek nem végeznek el minden munkát. Ennek több oka is lehet, melyek elsősorban a költségekkel, másrészt az idővel magyarázhatóak. Egy ablakcserénél például nem minden ablakszerelő végzi el a régi ablakaink megrongálódott falnyílásainak javítását. Valójában ez a munkafázis is az ő feladataik közé tartozna. Ha a nyílászárócserénket követően egy festőszakembert is megbízunk, az bizonyosan nagy anyag- és munkaigény, azaz komoly pluszköltséget fog jelenteni. De megpróbálkozhatunk magunk is a feladattal, amennyiben szabadidőnk és energiánk engedi.

A probléma forrása az, hogy a régi ablaktokok, legyenek azok geréb vagy pallótokosak, nagyobb felületen találkoznak a falnyílással, mint a mai egyszárnyú, szigetelt ablakok. Ráadásul ezek az ablakszárnyak különböző méretüknél fogva (a belső szárny mindig nagyobb, mint a külső) tartalmaznak egy lépcsőt. Ezt a szintkülönbséget, valamint a felület egyenetlenségeit kell valahogy kiegyenlítenünk. Többféle anyag és megoldás létezik!

1_Ablakcsere_shutterstock

Dolgozhatunk téglával és falazóhabarccsal. Előnye, hogy megszokott és bevált anyagokat használunk, amelyeket szinte mindenki ismer. Hátránya, hogy a szinteltérés a falnyílás külső és belső oldala közt általában csekély, így a téglát faragni, vágni kell, ami körülményes és sok törmelékkel jár. Valamivel gazdaságosabb, ha mészhomok téglával, vagy Ytonggal próbálkozunk, mert ezek jóval könnyebben faraghatóak. Az Ytongot egyébként szobrászok is szívesen használják vázlatok készítéséhez. Az ilyen falazóelemmel való munka hátránya, hogy az elkészült felületet még vakolnunk is kell. A száradás miatt, minden egyes munkafolyamat után technikai szünetet kell tartanunk. Csak a folyamat végén glettelhetünk. Glettelésnél javasolt a rabicháló használata a későbbi repedések elkerülése érdekében.

Akinek van némi tapasztalata a gipszkartonozásban, megpróbálkozhat ezzel a módszerrel is. Itt valójában egy gipszkarton előtétlap kerül az eltakarandó felület elé, melynek függőlegesen kell állnia. Természetesen, mint minden gipszkarton szerkezet, ez is fa vázra kerül rögzítésre, amelyet dübelek és csavarok erősítenek a falhoz. A szintezést kisebb fa ékekkel, vagy különböző alátétlapkákkal oldhatjuk meg. Így a kapott felület sík lesz. Nem kell vakolni, csak a glettelni, és utána lehet festeni. Ha erre a felületre szeretnénk eszközöket (pl.: redőnyautomatát) rögzíteni, kimondottan gipszkarton-specifikus dübeleket keressünk a barkácsboltban.

Létezik még egy megoldás, mely hazánkban egyre jobban terjed. A legnagyobb előnye az egyszerűségében rejlik, bár kétségkívül ez a legkevésbé elegáns megoldás. Mindenképpen szükséges hozzá egy külföldi oldalakon StyroCut-ként nevezett polisztirolvágó készülék, vagy legalább egy jó szőnyegvágó kés.

3_Styrocut_180_electronic_hsgm_com

A méretre vágott polisztirol csíkokat EPS ragasztóval rögzíthetjük.  Előnye, hogy a készülék segítségével gyorsan vághatunk akár vékony csíkokat is, melyekkel kis szinteltérést is könnyen kiküszöbölhetünk. Másik előnye, hogy ha ügyesen vágunk, kevés ragasztót fogunk felhasználni, így gyors lesz a száradás. A felületet mindenképpen lássuk el rabichálós behúzással, és egy minimum 3 mm-es EPS ragasztóréteggel. Ez  biztosítja később a felület merevségét. Ha ez megszáradt, jöhet rá a glettelés és festés. E módszer szerinti falpótlás hátránya, hogy szerkezeti erősítés nélkül még a redőnyautomatikát sem rögzíthetjük rá.

4_Styrocut_modulor_de

Tehát érdemes mérlegelni, kinek melyik megoldás a legszimpatikusabb, és melyik elégíti ki leginkább az igényeit.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.