Ereszek hibái

2013. július 2.

Mint ahogy azt a korábbi cikkeimben is említettem, az épületszerkezetek egyik legnagyobb ellensége a víz. Az előző cikkben kiveséztük, mit okoz, ha nem figyelünk a vápa tisztán tartására. A károk jelentősek lehetnek. Nincs ez másképp az ereszcsatorna esetén sem. Mert hova érkezik a korábban kitárgyalt törmelék? Természetesen az ereszcsatornába. Érdemes figyelni néha az esőzések után az eresz ejtőcsövét. Az utcát járva, gyakran feltűnhet mindenkinek, hogy az esőzések után még órákkal is elég sok épület előtt csöpög a víz. Nincs ez így rendjén. De nézzük, miért!

2. Függőeresz

A fentről nyitott függesztett vagy fekvőereszek akár egy ősz alatt is elkoszolódhatnak, eltömődhetnek. Mindehhez nem is kell semmi különös bajnak történnie, elég, ha az eresz lejtése túl kicsi vagy túl nagy. Ha a közelben megtalálhatóak lombhullató fák is, akkor fokozottabban kell odafigyelnünk. Az ereszcsatorna szerelésének sarkalatos pontja a megfelelő lejtés. A lejtést a tartópántokkal szabályozhatjuk, melyeket méterenként 2,5 mm-rel kell egymás szintje alá beállítani. Ha a csatornának nem biztosítjuk a megfelelő lejtést, akkor hevesebb esőzés során előfordulhat, hogy a csatorna nem tudja elég hatékonyan elvezetni a vizet, és túlcsordul. Ugyanakkor a túl nagy lejtés is veszélyes. Ez esetben ugyanis megeshet, hogy a függőleges lefolyócső nem képes olyan ütemben elvezetni a vizet, ahogyan érkezik, aminek szintén az lesz az eredménye, hogy túlcsordul az esővíz. Ezáltal az eresz saját feladatát nem látja el, elázik a falunk. Ha ez az eresz függesztett részénél történik, az elázás felülről következik be, amely komoly vakolati károsodásokat okozhat. Nem kell megvárni, míg a csatornában megtelepszik a növényzet. Egyrészt, mert a nagy tömegű hordalék deformálhatja ereszünket, de akár a lejtés egyenletességét is megváltoztathatja  a tartók elgörbítésével.

3. Vakolati károsodás az elhanyagolt eresz miatt 4. Burkolati károsodás az elhanyagolt eresz miatt 5. Vakolati károsodás az elhanyagolt eresz miatt

Mindezt elég egyszerűen megelőzhetjük, ha ősszel az utolsó elsárgult levél lehullása után létrára mászunk, és felülről belepillantunk az ereszbe.

Az a szerencsésebb eset, ha az eltömődés az ereszcsatorna horizontális nyitott részénél jelentkezik, nem pedig az ejtőcsőnél. A nyitott részekből még viszonylag könnyen eltávolíthatjuk az üledéket, de vannak különlegesebb esetek is. Rejtett, a talaj alá vezetett ereszeknél, ahol a csapadékvíz kivezetése az épülettől távol történik, nem is tűnik fel azonnal a függőleges ejtőcsövek dugulása. Az eltömődés oka továbbra is az oda nem figyelés, tehát érdemes vele foglalkozni. Annak függvényében, hogy milyen tartósan, és milyen mennyiségű vízzel áztatjuk a  házunk lábazatát, ez akár oda is vezethet, hogy a falon nem csak a vakolat károsodik, hanem az alap is megsüllyedhet.

6. Eltömődött eresz 7. Károsodott faszerkezet

Nem is rég találkoztam egy házzal, mely teljes mértékben alá volt pincézve. A pincefal külső oldalán vezették el a járdaszint alá rejtve a csapadékvizet. Valószínűleg már évek óta el lehetett tömődve az ejtőcső, mivel a szigetelt pince fala már fejmagasságig ázott fel. Egyrészről a függőeresz volt tele és már itt túlcsordult a csapadékvíz, mely hosszú idő után kissé alámosta a lábazatot, másrészt a végig eltömődött ejtőcső teli hordalékkal hosszasan tartotta magában a még épp nem túlcsordult esővizet. A megsüllyedt pincefal elszakította a teknőszigetelést, a csőben lévő állandó szivárgó nedvesség pedig folyamatosan áztatta a falat. A következmény a teljes eresz takarítása, és a teljes pinceszint újraszigetelése lett. Pedig csak kevésen múlott, hogy még évtizedekig minden hibátlanul működhessen tovább.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.