Erkély, balkon, loggia?

2016. november 16.

Heti cikkünkben ismét egy általános ismeretterjesztő jellegű témát fejtünk ki, mely minden lakástulajdonos számára érdekes lehet, aki lakást, házat szeretne venni, bérelni, eladni, kiadni, vagy egyszerűen nem tudják a lakás minden helyiségét pontosan megnevezni.

A lakás lakótereiből és ezek kiegészítéseiből álló terek együttesen alkotják a hasznos alapterület alapját. Ez azonban függ attól, hogy az adott lakás kiegészítő terei milyen típusúak. Már a beépített tetőtér sem számít teljes lakótérnek, ha a m2-ek számát tekintjük kiindulási alapnak. De így van ez a külső kiegészítő terekkel, felületekkel, melyek közt különbséget kell tudnunk tenni.

Több szempontból sem elhanyagolható, hogy milyen komfortnövelő építménybővítmények csatlakoznak az ingatlanhoz, ugyanis az alaprajzi elszámolásnál sem számítanak ugyanolyan értéken. Éppen ezért fontos tudnunk pontosan meghatározni a külső tereink helyes megnevezését is. Lássuk, milyen típusokkal találkozhatunk:

Balkon

shutterstock_214621756Gyakran előfordul, hogy a balkon egyazon épületrészt jelöl, mint az erkély. Ez nem is véletlen, hisz mindkét fogalom jelentése hasonló, a kettejük közti különbségek nehezen határozhatóak meg. Ami kijelenthető, hogy a balkon az épület homlokzati síkjából kilógó építmény, mely túlnyomórészt nyitott, oldalain korlát, vagy mellvédfallal határolt. Szerkezetét tekintve lehet konzolos (az épületszerkezetből kinyúló), a szerkezetre függesztett (pl.: fém függesztőművel), vagy pedig alátámasztott szerkezet (ez utóbbi akár az épülettől független, egy melléépített, önálló szerkezetként értelmezhető). A balkon a lakás hasznos alapterületéhez csak 25-50%-ban számolható hozzá, hisz teljes értékű lakótérként nem használható.

Erkély

shutterstock_105541640Hasonló konzolos, függesztett, vagy alulról megtámasztott része az épületnek, mely nyitott és zárt formában is előfordul. A barokk építészet előszeretettel alkalmazta a zárt erkélyt, ez Győr belvárosának egyik látványosságává is vált, de manapság a modern építészet szinte nem is használja. Itt tulajdonképpen egy kinyúló ablakfülkéről beszélünk, mely nem szimplán üvegezéssel, hanem falazattal záródik. Későbbi korokban az ablaknyílások növekedésével folyamatosan nyitottabbá vált az erkély.

Francia erkély

shutterstock_260600885A fogalom maga megtévesztő lehet, hisz nem valós erkélyt jelöl, hanem egy olyan, a homlokzat síkjába simuló, korláttal ellátott teraszajtót, alacsony parapetű (párkánymagasságú) ablakot, mely elsősorban a szellőztetés hatékonyságában tud komolyabb erényeket felmutatni. Sajnos, igazi kilépőként nem szolgál, a hasznos alapterületet sem növeli, de könnyen kivitelezhető, és a szoba használati értékét is hatékonyan növeli. Az épület homlokzati megjelenését is színesíti az efféle megoldás. Hasznos alapterület-növelő értéke nincs.

Loggia

Olyan, egyik oldalán nyitott, három oldalán falakkal, felül födémmel határolt helyiség, mely a homlokzat síkjából nem emelkedik ki, mégis szabad külső teret kínál. A nyitott oldalon gyakrabban mellvéd fallal, vagy korláttal határolt. Kimondottan előnyös szélvédettsége miatt, és a beépíthetőség lehetősége is nagy, de mivel az épület homlokzati síkján belül helyezkedik el, a teret az épület belső tereitől veszi el.

Terasz

shutterstock_445373911Olyan külső tartózkodóterületet illet a név, mely az épületrész födémén, vagy rendezett terepen terül el, mely a belső lakótérhez valamilyen módon kapcsolódik. Járható burkolattal kell rendelkezzen, és a teraszt felülről az épületszerkezethez szervesen kapcsolódó épületrész (pl.: födém) nem határolja. A terasz oldalain nyitott.

Veranda, tornác

A parasztházakra jellemző egymás mellé sorolt lakótereket kívülről összekapcsoló, azok előtt futó, egyik oldaláról nyitott (vagy akár zárt) oszlopokkal határolt folyosó, mely szilárd burkolattal és lefedéssel rendelkezik. Mivel elsősorban közlekedési funkciót töltött be, nem igazán említhető egy lapon a fentebb említett szabadidős felhasználású terekkel.

De van-e lehetőség ezen megoldások utólagos kialakítására?

Igen, de nem minden esetben egyszerű. Ezt hő- és vízszigetelési elvárások nehezítik a loggia, statikai, felfüggesztési nehézségek pedig az erkély esetében. A legegyszerűbben talán a teraszbővítésnek kezdhetünk neki. Tervezői tervdokumentáció és építész szaktanácsa nélkül azonban egyiknek sem érdemes nekiállni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.