HA LAPOZNA, DE NEM TUDJA, MIKÉNT RAGASSZA

2016. október 27.

shutterstock_109140494Nyakunkon a tél, a kültéri burkolatok igazi ellensége, persze csak akkor, ha a burkolás minősége nem éri el a kívánt szintet, amit elsősorban a csemperagasztó, ágyazóhabarcs és a fugák minősége határoz meg. Teraszon és kültéren ilyenkor, október közepén, mikor az időjárás is nyirkosabb és meglehetősen lehűl a léghőmérséklet, nem érdemes újabb lapburkolási munkálatokba kezdeni, javasolt inkább beltérben végezhető feladatok után nézni. Napjaink szerteágazó burkolási szokásai is feladhatják a leckét a hidegburkolóknak. De kezdjük inkább az alapoktól.

Mi is a csemperagasztó? Egy olyan, elsősorban cement alapú massza, mely kerámia- vagy greslapok fektetésére, rögzítésére, a szilárdult burkolat terheinek egyenletes elosztására szolgál. Nem mindegy hát, milyen terhelések érik majd az elkészült burkolatot. Ezt több tényező befolyásolja. Egyrészt a felületi terhelés, a hőtágulás (pl.: padlófűtés esetén), vagy akár az extra nagy méretű lapburkolat is komoly tényezők, melyekkel okvetlen számolni kell.

Az egyszerűbb csemperagasztót korábban gyakran említették ágyazóhabarcs néven. Mint az sejthető, az idő előrehaladtával az ágyazóhabarcsba való fektetés technikája is egyre fejlődött. Négy különböző fektetési módot különböztetünk meg:

  • Vastag ágyazatú
  • Közepes ágyazatú
  • Vékony ágyazatú
  • Úsztatott, önterülő ragasztás

shutterstock_363594665Időrendileg, és technikai értelemben véve a legkorábbi a vastag ágyas csemperagasztás, ahol a lapok legalább 2 cm vastagságú ágyazóhabarcsba kerülnek fektetésre. Ennek az eljárásnak annak ellenére, hogy korszerűnek már nem mondható, komoly előnye van egyenetlen felületeken. Hátrányos tulajdonsága azonban, hogy a nagy szerkezeti vastagság, és az ebből adódó magas nedvességtartalom bizonyos természetes kőlapokat akár foltossá is tehet. Kőburkolatok fektetéséhez speciális cement felhasználása javallott. A vastag ágyas lapozás szilárdulási és száradási ideje hosszú.

Az újabb technológiáknak és az egyenletesebb fogadófelületnek hála a burkoláskor alkalmazott habarcs vastagsága idővel folyamatosan csökkent. Közepes habarcsvastagságnak az 5 és a 20 mm közé eső vastagságot soroljuk, mely egyesíti a vastag és vékony ágyas ragasztás előnyeit.

shutterstock_420353065Vékony ágyazású fektetés a ma talán legelterjedtebb lapozási forma. Ez tulajdonképpen ragasztásként aposztrofálható, mivel a lapok gyakran modifikált ágyazóhabarcsba kerülnek fektetésre. A ragasztót fogas lehúzóval kell elteríteni, majd lehúzni. Az így keletkezett vékony rétegbe kell enyhén csavarva belefektetni a lapokat. Előnye, hogy alacsony nedvességtartalma miatt gyorsan szárad, kényes lapokat, természetes kőlapokat sem veszélyeztet elszínezéssel. Hátránya, hogy egyenetlen felületek kiegyenlítésére nem alkalmas, a felületet elő kell hozzá készíteni, ki kell egyenlíteni.

A negyedik, tulajdonképpen a legújabb technológia az önterülő ragasztóba való fektetés. Ilyen módon a csemperagasztó kiegyenlíti a kisebb aljzategyenetlenségeket, de a legnagyobb előnye mégis abban rejlik, hogy az így fektetett lapok szinte garantáltan légüregmentesen fektethetőek, ezáltal a burkolat tartóssága kiemelkedő, fagyveszéllyel szemben kimondottan ellenálló.

A csemperagasztók legtöbbje hidraulikus cementkötésnek köszönheti szilárdságát, de a flexibilis és gyors kötésű, vagy a nagy szilárdságú ragasztók adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékanyagok a növekvő rugalmassági, fagyállósági és egyéb elvárások miatt kerülnek hozzáadásra. A legtöbb adalékanyag műanyag, vagy valamilyen műgyanta alapú. Esztrich aljzatoknál mindig figyelembe kell vennünk a csemperagasztó nedvességtartalmát, és kompatibilitását a ragasztóval szemben.

Habár a felsoroltak több ragasztási formát mutatnak be, a megfelelő megoldást mindig maga a fogadószerkezet minősége dönti el. Épp ezért a legjobban akkor járunk el, ha szakértőkre bízzuk a döntést. 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.