FEDÉLSZÉKTÍPUSOK

2016. augusztus 9.

shutterstock_245205877Habár az utóbbi évek építési tendenciái azt mutatták, hogy egyrészt az új lakásépítések száma visszaesett, a kevés új ház komoly hányada pedig alacsony hajlásszögű (<45°) tetővel készült, a tetőtér-beépítés korát mégsem érdemes még ilyen gyorsan temetni. A meglevő házak tetőszerkezete ugyanis egy olyan holt tér, melyet a ember a megfelelő anyagiak birtokában a lehető leggyorsabban képes beépíteni, ezáltal a lakóteret jelentősen kibővíteni. Érdemes tehát számba venni, milyen típusú tetőszerkezet az, amely erre a célra leginkább megfelel. Hasznos lehet tudni ezt az építkezőknek, házvásárlás előtt állóknak, átalakítóknak is.

shutterstock_245205878Építkezőknek a tervezéshez, átalakítóknak a bontható részek felismeréséhez fontos tudni, hogy a fedélszék típusát, kialakítását mely tényezők határozzák meg. Először is a legfontosabb a tetőszerkezetet tartó alszerkezet (falazat, koszorú, tartófödém) milyensége. Ha a tető alatti födém fából készült, máris nagyobb a valószínűsége, hogy az a tetőszerkezet teherviselő elemeként vesz részt, ezáltal kisebb teret enged a szabad átalakításokra. Amennyiben beton- vagy béléselemes nehézfödémre  támaszkodik fel a szerkezet, a téralakítás lehetőségei, ha nem is sokkal, de bővebbek lesznek.

A fedélszék fajtáját meghatározó második tényező a fesztáv. A fa statikai és állékonysági tulajdonságait figyelembe véve megállapítható, hogy bizonyos, a tetőtér-beépítésre fokozottabban használható tető-tartószerkezeti kialakítások nem alkalmazhatóak hasraütés-szerűen. A kialakult fedélszékformák tradicionális, népi építészeti, tapasztalati alapokon nyugszanak, épp ezért nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket.

A harmadik fontos tényező pedig maga a kívánt tetőforma elérése. Bizonyos összetettebb tetőformák (alacsony hajlásszögű, vagy manzárd stb.) egyszerűen kizárják, hogy olyan egyszerű és megszokott fedélszékszerkezetet alkalmazzunk, ami alapvetően logikus lenne. Ez természetesen a felhasznált faanyag mennyiségét is befolyásolja.

Vegyük tehát sorra, milyen állószéktípusokat ismerünk, és mely értékekhez milyen szerkezetet rendel a szakirodalom:

  • Üres állószékes: nagyon egyszerű fedélszéktípus, két szarufa és egy kötőgerenda, vagy két szarufa és a szilárd födém alkotja. Korszerű ácsmunkával akár a 10 méteres fesztáv is megközelíthető vele, de egyszerűbb fakapcsolatok esetén inkább a kis fesztávú tetőn ajánlott alkalmazni 6 méter szélességig. Tetőtér-beépítésre alkalmas, de a 6 méteres fesztávon egy
    45°-os tetőlefedés nem ad ki tágas tetőteret.
  • Torokgerendás fedélszék kiválóan alkalmas tetőtér-beépítésre, mert szerkezete egyszerű, az üres fedélszékhez képest csak egy kötőelemmel jelent többet a felépítése. 8-10 méteres fesztáv is elérhető vele.
  • Egy állószékes fedélszerkezet fesztávban nem mutat előnyt a torokgerendás fedélszékhez képest, de felépítése okán a tetőtér-beépítésre korlátozottabban alkalmazható, és a már bonyolultabb szelemenes fedélszerkezetek családjába tartozik, azaz a szarufa nem csak két, hanem több ponton kap alátámasztást.
  • Két állószékes fedélszék a leggyakoribb szelemenes típus az összes közül. 10-12 méteres lefedésekre alkalmazható. Ennél a szelemenes tetőszerkezeti formánál fontos megemlíteni, hogy a székoszlopok leggyakrabban áttételesen az épület középfőfalaira támaszkodnak fel, így a teherelosztása jobb az előbb felsoroltakénál. Ebből fakad a nagyobb fesztáv is. A tetőtér-beépítéshez azonban figyelembe kell venni a fő székállások szabad magasságát is.
  • Három állószékes fedélszerkezetet alkalmaznak a 12 m-t meghaladó fesztávú lefedésekhez. Tetőtér-beépítés szempontjából a két állószékeshez hasonló.
  • Dőltszékes fedélszék tulajdonképpen a két állószékes fedélszék-tetőtérbeépítésre optimalizált változata, amely abban nyilvánul meg, hogy a székoszlopok talpa a külső falak irányába lett tolva, így azok befele dőlnek, de sajnos ezáltal egy bizonytalanabb stabilitású tetőszerkezetet eredményez, de némileg nagyobb a beépítésre alkalmas tér.
  • Bakdúcos fedélszerkezetnél ezzel szemben a székoszlopok befelé dőlnek, ezáltal a stabilitása nagyon jó, de tetőtér-beépítésre nem ajánlott. Alacsony hajlásszögű tetőkhöz azonban kiváló 10-12 m fesztávig.
  • Függesztőműves fedélszerkezet (egyszeres, kétszeres) 10-12 m-es fesztávú fedélszékeknél alkalmazandó, ahol a tetőszerkezet a szilárd födém hiányában a falazatra, koszorúra támaszkodik fel. Mivel a fakötések húzóerőt nem képesek felvenni, ezért a tetőszerkezet elemeit, a székoszlopokat vasalattal rögzítik, így biztosítva a szerkezet stabilitását
  • Térrácsos tetőszerkezetek a modern kor hírnökei, melyek leggyakrabban nem fából, hanem fémből készülnek. Tetőtér-beépítés szempontjából kiválóak.

Mint látható, egyáltalán nem mindegy, milyen tetőszerkezetű a vásárlásra kiszemelt ház, vagy hogy milyen hajlásszögű tetővel rendelkezik az építendő új ház. Komoly költségeket takaríthatunk meg, ha alaposan felkészülünk a jövőbeni lakótérbővítési lehetőségekre és ennek tudatában döntünk ház vásárlásakor vagy új tető tervezésekor.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.