TETŐSZERKEZETEK, TETŐFORMÁK

2016. június 8.

IMG_9114Ha építkezünk, vagy felújítunk, de szakmailag nem vagyunk képzettek, előfordulhat, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, mert fogalmunk sincs az ilyen munkálatokról. A mester, a tervező könnyen terelhet minket olyan építési megoldás felé, amely neki, és nem pedig nekünk kedvez igazán. Ugyan egy cikk elolvasása után nem valószínű, hogy szakmai konkurenciát fogunk elérni a mesterekkel szemben, de fontos, hogy alapszinten mi magunk is tájékozottak legyünk, mivel mi fogunk élni a felújítandó, vagy új házban.

Korábbi cikkeink olvasása közben érezhette már szükségét olyan szakszavak ismeretének, melyekre eddig más forrásból kellett magyarázatot találnia. Hogy emiatt a későbbiekben a felújításblog hasábjairól ne kelljen letérnie, időnként olyan cikkekkel is jelentkezünk, melyek több építészeti szakszó értelmezéséhez nyújthatnak segítséget.

IMG_9387mini
Az első ilyen bejegyzésünk a tetőszerkezetek megjelenési formáival, és azok megnevezéseivel foglalkozik. A tetőformák, más néven fedélidomok formai kialakulását több környezeti és kulturális tényező befolyásolta. A környezeti tényezők közt az időjárás, a környéken fellelhető építésre alkalmas alapanyagok tulajdonságai, a kulturális körülmények közé pedig a munkavégzési, lakhatási szokásokat soroljuk.

Magastető

Magastetők kategóriájába sorolunk minden olyan lefedési formát, melynek fedési síkja a vízszinteshez képest legalább 5-10 fokot zár be. Jól elkülöníthetőek ettől a lapostetők, melyek hajlásszöge 1-2°. A magastetők csoportján belül érdemes elkülöníteni az alacsony hajlásszögű, 10-15 fokos magastetőket.
Magyarországon, de mondhatni világszerte a legelterjedtebbé a magastetős épületfedés vált. Ennek prózai okai vannak. Egyrészt a korábban rendelkezésre álló héjalási anyagok nem biztosítottak közel teljes vízzáróságot, így a csapadékvíz elvezetését a tetősíkok lejtetésével lehetett megoldani. A lejtetés mértéke országonként, kultúránként eltérő lehet, de hazánkban a 40-45 fokos fedési szög vált általánossá. Az ettől eltérő hajlásszögű tetők idegenül hatnak.

Magastetők formai megjelenései

A tetőforma, fedélidom meghatározása nem csak esztétikai, mérnöki kérdés is. Egy tetőnek ellen kell állnia a szélnyomásnak, szélszívásnak, a csapadékot az épületen kívül kell tartania és el kell tudnia vezetni azt. Meleg nyári napokon árnyékot kell tartania, de télen a hó súlya alatt sem roskadhat össze. A tetők alatt esetenként szükség lehet rá, hogy tudjunk raktározni, de a beépítés lehetőségét is hasznos meghagyni úgy, hogy erre alkalmas tetőszerkezetet építünk. A legelterjedtebb magyarországi lefedési formák a nyeregtető és a sátortető lettek. A nyeregtető tulajdonképpen az egyszerűbb tetőfedési formák közé sorolható, míg a sátortető a legkisebb anyagigényűek közé. De miről ismerhetjük meg ezeket a típusokat?
156_ 1-3 ábra

  1. Nyeregtető: A tetőteret két azonos, vagy eltérő hajlásszögű, élgerincben összemetsződő tetősík, és két függőleges, háromszög alakú felület (oromzat, oromfal) alakítja. A Magyarországon tradicionálisnak tekinthető lefedési forma jól hasznosítható padlásteret biztosít. Oromfali nyílásokkal jól átszellőztethető, jól beépíthető.
  2. Félnyeregtető: Csak egy tetősík határoz meg ferde felületet, két oldalról oromfal, a harmadik oldalról pedig a tűzfal határolja. Elsősorban keskeny épületrészek, udvari melléképületek lefedéseként terjedt el.
  3. Sátortető: A 60-as évek kockaházainak népszerű lefedési formája, ahol a fedélidomot négy, többnyire azonos hajlásszögű és formájú, négy tetőélben metsződő, csúcsban végződő tetősík adja, ezért nincs is tetőgerince. Beépítés szempontjából rosszul hasznosítható, de anyagtakarékos.
    156_ 4-6 ábra
  4. Kontyolt tető: négy, többnyire  azonos meredekségű,  négy tetőélben összemetsződő tetősíkokkal határolja a padlásteret úgy, hogy rendelkezik tetőgerinccel – értelmezhető úgy is, hogy a nyeregtető oromfali részeit képzeletben tetősíkká döntjük. A nyeregtetőhöz képest némileg rosszabb a térkihasználása.
  5. Csonka kontytető: átmenet az oromfalas nyeregtető és a kontytető közt. A konytolt rész ereszvonala az oromfalon magasabban húzódik, mint a tűzfalaké, ezért a négy tetősík összemetsződő éle rövid. Esztétikus formát eredményez, mely gazdaságos tetőteret ad.
  6. Oromzatos kontytető: hasonlatos a kontyolt tetőhöz, azaz négy tetősík alkotja, de a két kisebb tetősík csúcsának helyén egy kisebb oromzat figyelhető meg.
    156_ 7-9ábra
  7. Toronytető, kúptető: ezek sokszög és kör alaprajzú sátortetők.
  8. Manzárdtető: tört esésvonalú tetőforma, ahol a tető egy-egy oldalát tulajdonképpen két, egymáshoz képest szintben eltolt, vízszintes élben találkozó meredekebb és egy lejtősebb tetősík alkotja. Előfordulhat nyereg- és kontytető formában is.
  9. Bazilikás tető: hasonlít a manzárdtetőre, de a tető egy oldalát képező két tetősík közé fal vagy ablaksor ékelődik.
    156_ 10-11 ábra
  10. Fűrészfogas tető: elsősorban ipari csarnokok, nagy fesztávú lefedését biztosítja úgy, hogy a függőleges részeken ablakokkal rendelkezik.
  11. Kereszttető: két azonos magasságú nyeregtető derékszögű összemetsződésével kialakított oromfalas tető.

A tetőfedés anyagának viszonyulása a tető lejtéséhez

Egyáltalán nem mindegy, hogy mivel szándékozunk a tető héjalását kialakítani. Ugyanis különböző tetőfedő anyagok mind különböző vízzáróság kialakítását teszik lehetővé.

  • Az égetett cserépfedés, attól függően, hogy milyen típusú a cserép, 30-60°-os lefedési szöget enged,
  • míg betoncserepek esetén ez 17-60°,
  • bitumenes zsindely esetén 15-85° közti hajlásszöggel számolhatunk,
  • sík pala vagy műpala fedésben, burkolásban 25° és 90° közt gondolkodhatunk,
  • hullámlemez vagy hullámpala 10° és 90° közt,
  • fémlemezfedés esetén 19-90° közti tetőszöggel kalkulálhatunk,
  • míg a nádfedés és a fazsindelyfedés 40-90° közti héjalásra, burkolásra alkalmas.

Még a felújítás és építkezés megkezdése előtt érdemes kicsit tisztábban látnunk bizonyos építészeti megnevezésekben, melyek ismeretével elősegíthetjük a mesterrel folytatott kommunikáció sikerességét, de az elképzeléseinket is könnyebben önthetjük szavakba. Remélhetőleg e bejegyzés is hozzásegíti önt egy sikeresebb projekt megbeszéléséhez, vagy akár levezényléséhez.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.