Külső falak vakolata I.

2014. március 11.

IMG_9380Mióta az ember építkezik, az épület homlokzatát leggyakrabban leburkolja valamilyen módon különbözőbbnél különbözőbb anyagokkal. Az egyik leghagyományosabb homlokzatburkolat a vakolat. A vakolatok kiegyenlítik a falazat vagy födém felületi egyenetlenségeit és védik a tartószerkezetet az időjárás viszontagságaitól. A vakolt homlokzat készítése évszázados hagyományokra tekint vissza, fejlődése folyamatos, napjainkban is tart.

IMG_9385mAz eleinte csak a felület elfedésére használt burkolási forma volt a vakolás, de később hozzájárult az építészeti formának alakulásához, fejlődéséhez is, és stilisztikai kifejezőeszköze lett. A korai XV. század második felében kibontakozó reneszánsz korában már találkozhatunk olyan homlokzatokkal, ahol a vakolat formát öltött, és az architektúra nélkülözhetetlen elemévé vált. Később a barokk kor is előszeretettel alkalmazta gazdag homlokzati díszeinek kialakításához. A díszes vakolat ekkor még csak a nemesi építészetre volt jellemző, a népi építészetbe csak később, a XIX. század második felétől, az úgynevezett „parasztbarokkal” köszöntött be a díszítő homlokzatburkolat. Ezzel együtt a népi építészetben a vakolat státuszszimbólummá nőtte ki magát. A formakultúra magára vette a folklór elemeit, egyre díszesebbé vált, miközben a városi kultúrában már a szerényebben díszített klasszicista homlokzatképzés köszöntött be. A „parasztbarokk” több évtizedes késéssel vidéken tovább élt egészen az első világháborúig.

IMG_7609Az első világháború után a vakolatok architektúrája, és technikája alaposan megváltozott. Az egyszerűsített nagyvárosi vakolási kultúra ezután gyorsabban érte el a vidéket. A második világháború utáni időszakban már a dörzsölt és fröcskölt vakolatok kerültek előtérbe. Néhány évtizede azonban a nemesvakolatok kaptak főszerepet a homlokzatkialakításoknál. A vakolatok legnagyobb előnye manapság a tartósság és a könnyű kivitelezhetőség.

IMG_9382Mivel a vakolás tradicionális burkolási forma, a vakolat összetevői is nagyrészt hagyományos anyagok. A vakolat kötőanyag szerint lehet mész, gipsz, vályog, vagy enyves, műgyantás bázisú, mely víz és különböző adalékanyagok hozzáadásával éri el a homlokzatburkoláshoz megfelelő összetételt. Mivel gyakran találkozhatunk felújítandó vakolt homlokzatokkal, érdemes részletesebben megismerkedni a hagyományos vakolatok összetételével, különösképpen azért, mert az ökologikus építészet térhódításával ezek a technológiák is újra a reneszánszukat élik. Következő heti cikkemben tehát a vakolattípusokról és összetevőikről írok, tartsatok akkor is velem!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.