Ha a kert is szomjazik

2017. június 14.

Sokan vannak, akik a nyár beköszöntével is szeretnék, ha a kertjükben polgárpukkasztóan zöld gyep ékeskedne még a legnagyobb melegben is. Valóban szép látvány és jó dolog az üde gyep, de az ápolt kert fenntartása nem olcsó.

Depositphotos_39328551_m-2015

Annak ellenére, hogy kellemes látvány, a környezettudatos ember hamar rájön arra, hogy árnyékolás nélkül (fák árnyéka), rengeteg ivóvizet tudunk elpazarolni öntözésre. Ezzel nem csak pénzben mérhető károkat okozunk. Én személy szerint azt javaslom, hogy kössünk magunkkal és a természettel kompromisszumot, és csak azt a pázsitot locsoljuk, ahol a legaktívabb a jelenlétünk. Tehát, a kiülő rész közvetlen környezetét, ahol például grillezni szoktunk, valamint azt a helyet ahol mi magunk vagy a gyerekeink játszanak. Emellett a virágágyást lehet még csepegtetővel csepegtetni. Azon területeket, amelyek árnyékolatlan, kevésbé használt területek, ne locsoljuk- legalább a nyári kánikulában ne! Ilyenkor a szabadon lévő területek csak isszák a vizet. Ne pocsékoljuk az ivóvízkincset! A locsolásra pedig használjunk összegyűjtött csapadékvizet, vagy másodlagos felhasználásból származó (nem vegyszeres) vizet.

Mindezeken túl, természetesen a fentiek figyelembevételével, a locsolórendszernek is van létjogosultsága! Kevesebb vizet használ és egyenletesebben osztja el ugyanazt a vízmennyiséget (kisebb eséllyel alakulnak ki tócsák, amennyiben jól van beállítva) Főképp, rengeteg időt takarít meg nekünk, és a nyaralás alkalmával sem marad ki ez a művelet, illetve nem kell megkérni, vagy megfizetnünk senkit. Hazajőve sem fogad bennünket a  kiszáradt kert látványa.

Garden Path

A víz vételezésének a típusát fontos meghatároznunk. Ez megint csak kényes lépés, mert az öntözési köröket és az időzítést ennek megfelelően kell megterveznünk! Értelemszerűen egy hatalmas kertet egyidejűleg nem tudunk locsolni egy 3/4”-os vizes betáplálásról. Ciszterna, kút esetében is figyelnünk kell a vízhozamra, illetve a szivattyú teljesítményére is. A szivattyúkkal kapcsolatban korábbi cikkeimben kaphat az olvasó átfogó ismereteket, amelyeket érdemes betartani. A vízforrás vezetékének átmérője minimum 3/4”. Ügyeljünk a statikus és a dinamikus víznyomásra is.

Amennyiben kicsi a víznyomás, különböző megoldásokat választhatunk. Bizonyos esetekben ezen megoldások alkalmazása is engedélyhez kötött, ezért érdemes szakember segítségét kérni. Adott esetben gazdaságos és jó megoldás lehet, egy közbeiktatott nagyobb kapacitású puffertartály, mely 2 öntözés között töltődik, és az üzem során a szivattyú ebből vételezi a szükséges vizet. Hálózati víz használata esetén érdemes külön az öntözéshez vízórát felszereltetni (ez engedélyköteles), hogy a csatornahasználat díját (mely a vízhasználatból kerül megállapításra) megspóroljuk. Természetes vízvételi lehetőség (patak, tavak, stb.) használata engedélyköteles. A kútfúrás is engedélykötelessé vált, bár ez év tavaszától egy törvénymódosítási javaslatnak köszönhetően ez ismét változhat, ezért a kút készíttetése előtt mindenképpen érdeklődjünk a hatóságoknál, hogy az aktuális állás szerint kell-e engedély. Napi 1,5 m3, vagy évi 500 m3 alatti vízhasználat esetében az adott település önkormányzata az illetékes, a fentiekben említett érték fölött, vagy rétegvíz használatánál pedig a vízügyi szakhatóság hatáskörébe tartozik az engedély.

Mint a legtöbb profi és igényes munka is az alapos tervezéssel és a megfelelő öntözőrendszer kiválasztásával kezdődik. Ebben a folyamatban a különböző gyártók ingyenes tervezőprogramjait használjuk! A tervezés során vegyük figyelembe, a kert paramétereit, (méret, tájolás, árnyékoltság, stb.) és a tereptárgyak elhelyezkedését. Ügyeljünk arra, hogy a különböző növényeknek és telepített növénycsoportoknak eltérő vízigényük van, amit nagyban befolyásol az adott növény fizikai helye is. Ennek oka, hogy különböző helyeken, különböző napsütésnek vannak kitéve. Kerten belül is vannak helyek, ahol több a napsütés, máshol pedig az árnyék.

Az alaprajz elkészítéséhez többféle megoldás is választható. Személy szerint a legegyszerűbbnek a koordinátarendszeres megoldást tartom. Itt a terület egyik oldalán egy mérőszalagot húzunk ki és egy másik mérőszalag segítségével adjuk meg a pontos helyzetet. Nyilván a mérőszalag helyett a már korábbi cikkemben említett optikai mérőeszközöket is segítségül hívhatjuk. A pontos felmérést követően, méretarányosan rajzoljuk meg a kertet. Itt fel kell tüntetni a locsolandó területeket, növényeket, burkolatokat, utakat, a locsolástól mentes területeket, áramforrásokat, vízvételi lehetőségeket, építményeket is.

Drip irrigation system

Fontos a víz vételezésének a helyén a statikus és a dinamikus nyomást is megmérnünk. Ezt egy nyomásmérő segítségével tudjuk legegyszerűbben megtenni. Számításkor vegyük figyelembe a csővezeték, locsolófejek, távolságból és magasságból eredő nyomásveszteséget is.

A gyártók eszközei, rendszerei különbözőek, ezért érdemes egy kiválasztott gyártó termékét használni és nem kombinálni. Mivel a rendszerek eltérőek lehetnek, ezért mindenképpen tartsuk be a gyártó utasításait, tervezéskor, számításkor, méretezéskor, és telepítésnél!

Amennyiben a terv megvan, érdemes egyeztetnünk az öntözőrendszer eladójával is és ennek megfelelően kérni az árajánlatot. A gyakorlott szakember hasznos tanácsokat adhat, valamint lényeges dolgokra hívhatja fel a figyelmünket.

Mit az a fentiekből kiderült, a szép kert, az üde zöld pázsit nem csak az öntözésen múlik. A környezettudatos kerttulajdonos megtervezi a kertjét, és úgy alakítja ki, hogy az ne csak szép, de gazdaságosan üzemeltethető, művelhető legyen.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.