Alkalmazható-e fa parketta padlófűtés esetén?

2017. április 13.

00 C+şmlapk+ępnekA fa látványa melegséget sugároz, és a természet közelségét hordozza magában, legyen szó hajópadlóról, szalagparkettáról, vagy halszálkában rakott parkettáról. Nem véletlen ez, hisz a fa több ezer éve – ha nem a kezdetektől fogva – egy kimondottan jó tulajdonságokkal bíró, megbízható építőanyagunk. Azonban a fűtött felületek burkolására ez idáig jellemzően nem volt használatos, ez érthető is, hisz a fa nem közvetíti, és különösebben nem is adja át jól a hőt.

IMG_20170410_175911A padlófűtéses rendszerének beköszöntével előtérbe kerültek a hidegpadlók, amik – az elnevezés ellenére – jobb hővezető, hőátadó képességgel bírnak. Miből is adódik ez? Leginkább abból, hogy a hidegpadló jellemzően egy épített, túlnyomórészt ragasztott, rideg burkolatot jelöl, ezzel szemben melegpadló szárazon szerelt, rugalmasabb szerkezetet jelent.

Míg a szerelt padlóban nincs közvetlen felületi kötéses kapcsolat a szerkezeti rétegek közt, addig a hidegburkolatnál ez teljes felületen megvalósul. A szárazon szerelt szerkezetben a rétegek közt légrések vannak. Egy jó téli ruhát is az tesz meleggé, hogy sok levegőt zár magába, mert a levegő jó hőszigetelő. A levegő jelenléte a fűtőrendszer szerkezetén belül nem igazán előnyös. Így van ez a szerelt padlóknál is. A hagyományos tömörfa parkettákra ez különösképpen igaz, hisz azt vakpadlóra rögzítik, melynek vázában van levegő bőséggel. De ha rétegelt fa parkettát, azaz szalagparkettát, vagy laminált padlót fektetnénk az elkészült aljzatunkra, akkor is szükség lesz a kopogáshangok csökkentése érdekében fektetett úsztatott papíralátétre, vagy egyéb lépéshangszigetelő alkalmatosságra. Ez pedig alapból azt is jelenti, hogy a légréteget száraz szerelés esetén nehezen kerülhetjük el. Az nyilván kitűnik ebből az egészből, hogy ahol a levegő jelen van a szerkezetben, ott nem lehet hatékony padlófűtést kialakítani.

IMG_8487Nem véletlen az, hogy a padlófűtés kialakításánál a fűtéscsövek egy tömör, osztályozott szemcsenagyságú betonból készült aljzatba, azaz esztrichbe kerülnek fektetésre. A fűtéshez használt esztrich nem különbözik nagyban a hagyományos esztrichektől. Azt tudni kell, hogy a padlószerkezet a fűtés hatására kitágul, majd lehűléskor összehúzódik. Ez a mozgás a fűtéscsövek hordozószerkezetében feszültséget vált ki, melyet csak akkor tud elviselni, ha ezek a feszültségek a teljes felületén hasonló mértékben lépnek fel. Ez pedig csak az egységes kavicsszemcsemérettel garantálható. A fűtési rendszerekhez használatos esztrichek jellemzője még, hogy hőszigetelő rétegre kerül, mely korlátozza, hogy a fűtés először az alszerkezetet melegítse fel feleslegesen.IMG_8528

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a fentebb említettek szerint padlófűtés esetén nem is lehetséges fa parketta kialakítása?

A kérdésre adott válasz összetett, hisz a rendszer összvastagsága a hőszigetelő lemez, esztrich, vakpadló és burkolat együttesével nagyon vastag lenne, amit ha a tervezés idején nem vesznek figyelembe, problémákat okozhat, másrészről a szerkezetben kialakult légrések miatt nem működne hatékonyan.

A jó megoldás egyfajta hibrid rendszerben keresendő, mely a hideg és a meleg padlóburkolatok előnyeit egyesíti. Egyet ki kell jelenteni: hagyományos tömörfa parketta nem igazán ajánlott padlófűtéshez (legfőképp a szegelt parketta), hanem helyette inkább a készparketta, azaz a rétegelt szalagparketta.

Egyszerűen jobban reagál a hőre, kevésbé tágul, kisebbek a belső mozgásai, stabilabb szerkezet az egymásra merőlegesen száliránnyal ragasztott rétegek miatt. Előnye, hogy sík aljzatra akár ragasztható is.

Ez, nem mellesleg, egyfajta előfeltétele a padlófűtésre szerelt fa padlóburkolatnak is, hogy közvetlen felületi kapcsolat létesüljön közte, és a fűtött fogadószerkezet közt. Erre megvannak a speciális ragasztók, melyeket a szalagparketta gyártók maguk ajánlanak termékeikhez. A felületi ragasztás nem csak a jobb hőátadó képességet eredményezi, hanem csökkenti a kopogó, kongó lépéshangok terjedését is, ezzel megspóroljuk a parketta alá fektetendő kopogáscsökkentő réteget.IMG_20170410_174610
A fa padlóburkolat és a fűtött esztrich között felületi kötéssel meg is szüntettük a légréseket, melyek a fűtés hatékonyságát negatív irányba befolyásolják. A szalagparketta egyetlen a tömörfa parkettákkal szemben mutatott hátránya az, hogy a szalagparketta vékonyabb farétegei kevesebb utócsiszolást engednek. Mára már nem számít igazán hátránynak, hisz nem 100 évre készülnek a padlók.

Padlófűtés esetén sokan vallják azt, hogy a burkolat felületét szabadon kell hagyni, azaz csak olajos felületkezelést szabad alkalmazni, ami nem teljesen állja meg a helyét, amennyiben megtapasztaljuk, hogy bizonyos szalagparketta gyártók padlófűtésre optimalizált lakkozással ellátott típusokat is szerepeltetnek kínálatukban. Igaz, ezek már nagyon vékony lakkbevonatok, melyek nem összehasonlíthatóak a korábbi lakkokkal. (A régiek hő hatására erőteljesen összerepedeztek volna) Az olajos kezelés mindenesetre jobb páradiffúziós képességgel ruházza fel a burkolatot.

IMG_20170410_174726

Fontos még megemlíteni, hogy bizonyos fafajták – mint a juhar és a bükk – nem alkalmasak erre a célra.

Az esztrichek kiváltását célzó, padlófűtés-installációs panelek megjelenését, mely azt az ígéretet adja, hogy megspórolható vele a lépéshangszigetelés, és rá közvetlenül fektethető a fa padlóburkolat, még nem használják széleskörűen, de igazi alternatívája a fenti rendszernek. Itt olyan porózus panelekről van szó, melyek készítése során már elkészülnek a felületbe mart fűtéscső csatornák, így csak le kell fektetni a paneleket, beszerelni a fűtéscsövezést, és hamar burkolható felületet kapunk. A rendszer működését azonban a tapasztalatok csak részben támasztották alá.

Az tehát látható, hogy a fa burkolatról akkor sem kell lemondanunk, ha padlófűtéssel rendelkezünk, csupán néhány alapszabályt kell hozzá betartanunk, és a padló kiválóan fog fűtőtestként is üzemelni.

IMG_9970

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.