MI AZ A DILATÁCIÓ ÉS MIRE VALÓ?

2017. január 19.

shutterstock_440176612Mivel hidegburkolással csak kevesen foglalkoznak, ezért nem is tudhatja mindenki, mire való, és mi is az a dilatáció. Azonban nem is ez, hanem inkább az a nagyobb baj, hogy gyakran a burkolással foglalkozó szakemberek is figyelmen kívül hagyják a szerkezet és/vagy a burkolat dilatációját. Ez pedig szerkezeti, vagy akár burkolati károsodásához vezethet. Higgye el, egyik sem elhanyagolható, és egyik sem jobb a másiknál.

De lássuk, miről van szó és miért felelős. A dilatáció nem más, mint egy tágulási hézag, vagy kitöltve valamilyen rugalmas anyaggal. Kitöltés nélküli fém és műanyag profilú dilatációkat is ismerünk.

Elég, ha a közlekedési hidakra gondolunk. Bizonányára mindenkinek feltűnt már, hogy a hidakon átvezető utak mindegyikén rendszeresen zökkenők törik meg a fel és lehajtást is, de ezek a zökkenők vagy rések gyalogosként is szemmel látható méretűek, és néha feltűnő fogazott kialakítással rendelkeznek. Ugyanilyen résekre, mozgási házagokra lehet szükség az építkezések, burkolati kialakítások során is. De miért van erre szükség?

shutterstock_497130490Az ok a hőtágulásban keresendő. Mivel felmelegedés vagy lehűlés hatására minden (építő)anyag különböző mértékben tágul ki vagy húzódik össze, ezért azok szoros illesztése nem lehetséges. Az összehúzódás hatásait még csak-csak képesek elviselni, ilyenkor a különböző anyagok közt a rés növekedik. Ellenben mikor a felmelegedés hatására az anyagok megduzzadnak, nem elégséges tágulási hézag esetén az anyagok egymásnak feszülhetnek, és ez károsodáshoz is vezethet. Így van ez a hidaknál. Mivel az úttest alapszerkezete murvás, betonos, aszfaltos szerkezetű, a hídé pedig a leggyakrabban acél, melynek a hőtágulása nagyobb, mint az őt körülvevő szerkezeteké, ezért helyet kell hagyni a tágulás lehetőségének. Ezt a hidak esetében fém profilokkal, csúszó, görgő kapcsolatokkal oldják meg. A dilatáció másik szerepe az egyéb okból fakadó szerkezeti mozgások más szerkezetbe való átvezetésének megakadályozása, ezáltal a károsodások elhárítása. Hidaknál ilyen lehet a terhelés hatására bekövetkező mozgás. Nem is hinnénk, de a híd robosztus acélszerkezete is képes komolyabb rezgésekre, mozgásokra, meghajlásra. Ezeket pedig el kell választani a tőle független szomszédos szerkezetektől. Ezért is zökken mindig az autó, és látható a durva illesztés a hidak hídfőinél.

De fordítsuk le ezt az építkezés nyelvére! Az épületeknél, főleg a lakóépületeknél természetesen nem kell kamionok terheinek hatásaival számolnunk, de erőhatások itt is fellépnek, és ezeket kezelni kell. Főleg a rideg, kevésbé rugalmas építőanyagok azok, melyeknél komolyabban kell foglalkozni a szerkezet és a burkolatmegszakító fugák, dilatácók betervezésével. Vegyük sorra az okokat és a nehéz eseteket.

shutterstock_525637081Mikor építkezünk, hosszú életű, tartós burkolatokat vizionálunk. Ha az ember nem sajnálja a pénzt – gondolhatja mindenki – nem lehet gond a tartós minőséggel sem. De ez nem csak a burkolóanyag minőségén múlik, vagyis azon, amit szemmel láthatunk. Ma a modern ragasztóanyagok ugyan jóval tartósabb burkolatot eredményeznek, mint amit akár csak 10 évvel ezelőtt is elérhettünk volna, de a fizika törvényeinek ezek sem képesek parancsolni. A fizika már pedig csak olyan, hogy ahol feszültség van, ott előbb-utóbb repedés is keletkezik. Ez eleinte csak esztétikai probléma, de a repedés rést is jelent a pajzson, így ahol a védelem nem folytonos, ott szerkezeti sérülés is bekövetkezhet.

Érdemes tisztán látni, mik azok a kritikus burkolati szituációk, melyek dilatáció betervezéséért kiáltanak:

  • kő és kerámia alapú lapburkolatok esetén legalább 3-6 méterenként, akár hossz- és keresztirányban is
  • padlófűtés esetén a fenti értéknél inkább a sűrűbb értékhez közeli, azaz sűrűbb kiosztásban dilatálni
  • különböző burkoló- és alszerkezeti anyagok találkozási vonalában
  • olyan szabálytalan terekben, ahol pozitív falsarok „áll be” a térbe, pl.: „L”- alakú terek; ilyenkor a pozitív saroktól kell a tágulási hézagnak indulnia
  • kül- és beltérben olyan helyeken is, ahol egyenetlen hőhatások várhatóak
  • tekinthetjük dilatácónak a teret övező falszegélyek menti, a burkolat eltartásával kialakított tágulási hézagot
  • minden helyiség közt, ahol a burkolat küszöb nélkül fut át

Lakótereknél a padlófűtés és a nagyméretű lapburkolat (h/sz > 30×30 cm) esetén fokozottan kell figyelni a dilatációra és ezeket ajánlott flexibilis ragasztóba fektetni.

Ilyen burkolatoknak kedvez az is, ha már a fogadó aljzatot is dilatálták (például egy vékony,
2-3 cm vastagságú polisztirol sáv bebetonozásával megszakították annak folyamatosságát a tervezett felületi dilatáció alatt).

shutterstock_528706855Tehát ahogy láthatjuk, a dilatáció olyan tágulási teret jelent, ami teret ad az egybefüggő felületek tágulási lehetőségének, hogy azok károsodását elkerülhessük. Ahogy fentebb olvasható, ez többnyire rugalmas szilikon kitöltést jelent. A cementes fuga mellett a szilikon természetesen műanyagos hatású és csillogású, de már léteznek olyan fugázó szilikonok, melyek a cementes fugázóanyaghoz hasonló szemcsés képet és enyhén homokos tapintású felületet adnak. Akinek ez sem megfelelő, gondolkodhat alumínium profilokban, de itt a rés szabadon marad, tisztítása nehézkesebb.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.