Térburkolatok tervezői szemmel

2016. október 4.

Akárhogy is kerülgetjük a témát, ma Magyarországon az udvari térkőburkolat komoly értéket képvisel, ami a burkolatok árát tekintve érthető is. Négyzetméteráron a térkőburkolatok a belső helyiségek burkolatainak árával vetekszik, ennél fogva érdemes alaposan átgondolni, mire, hogyan lehet szükségünk, mielőtt nekifogunk szabadtéri tereink burkolásának.

Lássuk milyen sarkalatos tényezők azok, melyeket mindenképpen figyelembe kell vennünk a tervezés előtt:

  • az igénybevétel mértéke, azaz milyen intenzív használatra, milyen mértékű terhelésre készülünk, ugyanis ez nagyban meghatározza majd az alapok kialakítását
  • sík vagy lejtős terep burkolására készülünk, ugyanis érdemes a csúszóssággal számolni nemcsak száraz időben, hanem zordabb időjárási viszonyokkal közepette is
  • vízelvezetés, mely a síkosságmentesítés egyik fontos eszköze, de a burkolat megjelenését is befolyásolja
  • a térburkolatnál az esztétika sem utolsó szempont, színek, minták, a környezettel való harmonizálás is fontos
  • kultúrnövények vízellátása, favédő rácsok szükségessége
  • padkák megléte és/vagy hiánya, hatása az esztétikára
  • felszín alatti tereptárgyak, aknák, pincék, vízelvezető csövek stb.
  • törekvés a zöldfelületek megfelelő arányainak megtartására

shutterstock_132818777Mint a felsorolásban látszik, a burkolás előtt találkozhatunk speciális körülményekkel, melyekkel számolni kell. Ilyen, ha egy fát szeretnénk száraz lábbal körüljárhatóvá tenni. Ami nekünk előnyös, az nem biztos, hogy a fának magának is kedvező életkörülményeket jelent. Ha leburkoljuk a fa törzsének környezetét, részben vízzáró felületet képezünk a gyökérzet felett, így a vízellátás, talajszellőzés is veszélybe kerülhet. Ilyen problémák kiküszöbölésére találták ki a favédő rácsokat, melyek a törzs körül a föld felületét nyitja meg részben a csapadék és a szabad levegő felé. Favédő rácsok különböző méretezéssel készülnek. Ezek a besorolások a teherbírásukat határozzák meg, mely szerint lehetnek gyalogos forgalomra, autós forgalomra 1,5 tonnáig, komoly forgalomra 5 tonnáig méretezettek. Az alaptípusú favédő rácsok nem igényelnek mély alapozást, csak a saját előregyártott alapgyűrűt, de léteznek olyan kényesebb fafajták, melyek ilyen kismértékű nyílással nem elégszenek meg. Ezeknek a növényeknek fejlesztettek ki olyan földfelszín alatti kazettákat, melyek szellőztetése és vízutánpótlása megoldott.

shutterstock_152819462Mivel a csúszásmentes felület biztonsági szempontból elkerülhetetlen, tervezői szempontból talán a legfontosabb kritérium a vízelvezetés pontos meghatározása. Itt azonban máris különbséget kell tennünk lejtős és sík terepek között. Lejtős terepen a kimosódás, míg sík terepen a süllyedés az, mely a legnagyobb veszélyt jelentheti. Ezek ellen különbözőképpen lehet védekezni. Abban azonban megegyezik mindkét helyzet, hogy a vizet le kell vezetni a felületről, azaz a burkolatot lejtetni kell az elvezetés felé.
Nagyobb különbség az elvezetési kapacitásban rejlik, mivel lejtős terepen nagyobb mennyiséggel kell számolnunk, míg sík terepnél kisebbel.

shutterstock_320673371Elvezetés szempontjából különbséget teszünk nyitott és zárt elvezetések közt. A nyitott nyilván jóval egyszerűbb kivitelű, könnyebben karbantartható, és olcsóbban kivitelezhető. Ez kis burkolt árokhoz hasonlítható, mely felülről nyitott. Legtöbbször előregyártott betonból készül, és lejtése minimum 0,3% kell legyen. Mivel ez egy gyűjtőrendszer, 25-40 méterenként kivezetéseket kell alkalmazni a telítődés elkerülése érdekében. Míg a kerti mini folyókák nem képeznek akadályt a szabad közlekedésben, addig erősen lejtős terepen előregyártott betonelemekből készült surranók méretüket tekintve nem elhanyagolhatóak. Ezek az elemek lépcsőzetesen egymásba csúszatva azt a célt szolgálják, hogy a vizet nagyobb mennyiségben is képesek legyenek elvezetni, és annak áramlását csillapítsák. Ezzel megelőzhető az erózió, és a nem kívánt kimosódás. Fektetésüket érdemes laza homokba, sóderbe tervezni, hogy helyreigazításuk az idő előrehaladtával is könnyen kivitelezhető legyen.

A folyókák másik nagy csoportja a fedett verzió. Itt más kritérium szerint folyik a tervezés. A fedett folyóka anyaga szerint készülhet többféle alapanyagból is (akár beton, vagy műanyag), de teherbírását minden alkalommal előre meghatározzák. E meghatározás szerint lehet A15-ös (gyalogos forgalomra), B125-ös (autós forgalomra), és C250-es (teherforgalomra) méretezett. A nyitott folyókákhoz képest itt a stabilitás kimondottan fontos, ezért ezeket mindig betonalapra fektetik. A folyóka megjelenése lehet ráccsal fedett, mely általában nyitható, vagy a burkolat síkjába olvadó résfolyóka, mely szinte csak egy fugaközön vezeti le a 30-50 mm-es burkolat alatti elfolyócsőbe a nedvességet.

Tervezés szempontjából nem elég a víz összegyűjtésével foglalkozni, gondoskodni kell a szürkevíz elvezetéséről is. Ezt úgy lehet megoldani, hogy ahol engedélyezett, ott a csatornába vezetik, ahol ez nem lehetséges, ott padig a talajszint alatt szivárgókat lehet kialakítani.

Azt érdemes figyelembe venni, hogy ahol a burkolat a ház körül nem rendelkezik elfolyóval, ott a lábazattól nagyobb lejtetéssel (2%) kell elvezetni a burkolatra került vizet. Ez különösen érvényes akkor, ha a lakóterek az utca szintjén helyezkednek el, mert pl. hóolvadáskor az olvadék a teraszajtó alatt a lakásba folyhatna.

shutterstock_432495937Tervezői szempontból érdemes figyelni arra, hogy a gyepesített és a burkolt felületek aránya ne tolódjon túlzottan a burkolt felületek irányába. Ez a kellemes közérzet miatt fontos. Jó átmenetként gondolkodhatunk térburkolat helyett gyeprács alkalmazásában. Ezek két kategóriára oszthatóak. Egyrészt a könnyű, de strapabíró, beépítve szinte láthatatlan műanyag, vagy fém rácsokra, és a robosztusabb betonból készült gyeprácskőre, gyephézagos térkőre. Ezek mindegyike teherbíró, de megjelenési formáiban adódnak komoly különbségek.

Ha a burkolatot tervezzük, nem csak a színek és mintázatok terén kell döntést hoznunk, hanem arról is, milyen szegélyeket kívánunk alkalmazni. Ezeket most felsorolás szintjén érintem:

  • az ismert formájú “k” szegély, mely nem képez közlekedési akadályt, rézsűs felületi kialakítása miatt mégis különböző szintű burkolatok összekötésére képes
  • vékony szegélyeket alkalmazunk a hagyományos értelemben vett térburkolás szélkialakításaként; ezek pár centi vastag elemek, magasságuk 20-25 cm, hosszuk pedig különböző lehet
  • kiemelt szegélyek testesebbek, parkolók túlgurulásgátló szerepét töltik be, vastagáguk 8-10 cm, és ugyanilyen szintkülönbségek létrehozására alkalmasak.
  • paliszádszegély, sorszegély, melyek nagyon hasonlóak a vékony szegélyekhez, de ezek magassága nagyobb (h>35cm), ívben is rakhatóak, oldalkialakításuk esztétikus, így lépcsők kialakítására, szabadabb formálású gyepszegély készítésére is alkalmas.

Kétségtelen előnye a térkőburkolatoknak, hogy bármikor újra felszedhetőek, és visszafektethetőek, de érdemes arra törekedni, hogy a burkolat tartós és minőségi legyen, azaz ne kelljen visszaszedni, de ez csak úgy jöhet létre, ha a fent említett játékszabályokat mind betartjuk. Jó tervezést mindenkinek!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.