A TERRAZZO BURKOLATRÓL

2015. december 29.

shutterstock_286776224A terrazzo egy alapvetően cementalapú burkolat, mely nagy terek homogén burkolására alkalmas. A terrazzo padlót ünnepélyessé az teszi, hogy fugák nélkül készül, továbbá különböző eljárásoknak és technikáknak köszönhetően a burkolat színe rendkívül változatos lehet. A készítés technikájából adódóan a burkolat nagyon sokféle díszítési motívumot képes megjeleníteni. Ennek ellenére strapabíró, és felülete nem igényel fokozott törődést.

shutterstock_302927360A terrazzo szó olasz eredetű, valószínűsíthetően a terrazza, vagy terraces szóból ered. Eredetileg egy építéshelyszínen készített cementalapú burkolatról beszélünk, ha ezt a padlótípust említjük. Ha pontosabban szeretnénk meghatározni a fogalmát, akkor olyan kétrétegű padlót kell elképzelnünk, ahol az alsó, vastagabb hordozórétegen egy vékonyabb koptatóréteg helyezkedik el. Köztük szoros kötés van, de a rétegek összetételükben különböznek. Az alsó réteg egyfajta teherviselő, teherelosztó réteg szerepét tölti be. Ezen fekszik a dekoratív, csiszolt koptatóréteg, mely a felület kopásállósága érdekében szennyeződésektől mentes kőzúzalékot tartalmaz. Az adalék anyaga lehet mészkő- vagy márványzúzalék is. Kötőanyagként szürke, majd később a könnyebb színezhetőség érdekében fehér portlandcementet alkalmaztak. A homogén színhatáshoz nem csak a kövek színével járultak hozzá, hanem a cementhez kevert színezőanyagokkal is, melyek egykor vas-oxid színezőanyagok voltak, manapság más ásványi cementálló színezőanyagokat is alkalmaznak. A színezőanyagok mennyisége a hozzáadott teljes cementmennyiség 1%-a lehet.

shutterstock_310714415A terrazzopadló a burkolóanyagok történelmében egy szinte ősi technológiának tekinthető. Már az időszámításunk előtti 700-as években is alkalmazták paloták és előkelő épületek burkolására. Akkoriban kimondottan műalkotásszintű padlóburkolatok készültek ilyen technológiával, ami nem is volt véletlen, hiszen tudatosan művészeket bíztak meg e feladattal. A felület játékosságát az adta, hogy egyrészt a zúzalékkő színe meghatározta a felület alapszínét. Továbbá a kötőanyagot is színezték. Az így nyert különböző hatást keltő felületeket minták alapján, elválasztóelemeket alkalmazva egymás mellé dolgozták. Korábban ezt fa kizáró mintákkal oldották meg, hogy végül a fa mintákat eltávolítva azok helyét is kitöltsék a burkolómasszával. Manapság erre a célra már fém elválasztóelemeket használnak.

shutterstock_142874236A terrazzópadló készítése megköveteli az egyenletes aljzatot. A legnagyobb szintkülönbség, ami a fogadó aljzaton még kiegyenlítés nélkül burkolható, nem lehet több 4 m-es távolságonként 1 cm-nél. Az aljzatnak minden esetben tisztának kell lennie, mielőtt megkezdődik a burkolómunka. Fontos, hogy a terazzoburkolat hordozórétege és a fogadóaljzat közt kötés jöhessen létre, és vastagsága hozzávetőlegesen 30 mm legyen. Az erre kerülő díszesebb koptatóréteg vastagságát a felhasznált kőzúzalék maximális szemcsemérete határozza meg. Ez alapján a szemcseméret kétszerese kell legyen, de a szemcsemérettől függetlenül nem érdemes 15 mm vastagság alá menni. Bele kell kalkulálni a vastagságba, hogy a végső felületcsiszoláskor akár 0,5 cm vastagságban is lecsiszolhatnak a felületből. Általában kijelenthető, hogy egy iyen padló átlagos vastagsága 5 cm lehet. Azért, hogy elkerüljük a burkolaton megjelenő repedéseket, érdemes a fent említett értékekhez tartani magunkat.

Ugyan fugamentes felületről beszélünk, de azt meg kell említeni a készítésével kapcsolatban, hogy míg régen ilyen technikával díszes, mintás padlókat készítettek, addig a mai modern építészet épp az anyag homogenitását értékeli. Mint minden burkolatnak, ennek is gondolni kell a dilatációjára, mely meggátolja, hogy a burkolat a hőtágulás következményeként károsuljon. Ilyen elválasztósávokra egybefüggő felületek esetén 4 négyzetméterenként van szükség. Ezek legtöbbször rézből, vagy bronzból készült elválasztó sínek lehetnek, melyeknek a magassága átlagosan 3 cm.

Fontos megemlíteni, hogy a terrazzo burkolat jó hővezető képessége okán kiválóan alkalmas a padlófűtéssel ellátott terekben való alkalmazásra is. A padlófűtés csövei ilyenkor a hagyományosan vastagabb, a szigetelések felett fekvő aljzatban futnak, erre jön rá a burkolat. A terrazzo padló készítése során törekedni kell arra, hogy a burkolat száradása ne hirtelen menjen végbe. Az elkészülte utáni első hétben még naponta nedvesíteni is kell a felületet. Viszont a felület utókezelése, mint a felcsiszolás, már a második naptól végezhető. Kisebb egyenetlenségeket ki kell tölteni javítóanyaggal, majd újra felcsiszolni. Az első hét után a burkolatot hagyni kell lassan kiszáradni, a padlófűtés fokozatos beüzemelése először csak az ezt követő negyedik héten következhet be.

Az így készült ellenálló padlóburkolatot nem árt az agreszívabb szennyeződések ellen impregnálni vagy waxolni. Kimondottan ilyen célra többféle termék közül válogathatunk a szakboltokban.

Az megállapítható, hogy az esztétikán kívül a burkolat strapabírósága és többszöri felcsiszolhatóságában rejlő felújítási lehetőségek kimondottan szimpatikussá teszik. Manapság már nem csak kizárólag cement alapú kötéssel, hanem különböző műgyantás kötésekkel is kísérletezhetünk, amely nagyobb strapabíróságot és vékonyabb rétegvastagságot eredményez. De ha nyitottak vagyunk a rusztikusabb felületek iránt, kerek kőadalékból mosott, csiszolásmentes felület is létrehozható.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.