FÉM- ÉS MŰANYAG FELÜLETEK, NYÍLÁSZÁRÓK SZÍNEZÉSE

2015. október 6.

Az időjárás káros hatásai, a napsütés ultraviola sugárzása, a csapóeső mind-mind komoly sérüléseket okozhatnak környezetünkben, ezen belül saját lakóházunk burkolatain, falfelületein, nyílászáróin. Ugyan alapanyag szempontjából vannak ellenállóbb anyagok, de idővel minden anyag felülete elöregszik, vagy teljesen tönkre is megy.

A fent említett hatások minél tovább érnek egy felületet, annál gyorsabban tönkremehet. Ez érvényes nem csak a nyílászárókra, de a homlokzati felületekre is.

Miért is olyan fontos, hogy a nyílászárók és a falfelületek az évek múlásával is épek maradjanak, ha a mesterségesen öregített felületek egyre divatosabbak a burkolóanyagok között is? A varázsszó pont a mesterséges öregítés. A hagyományos fa ablakok idővel komoly szerkezeti károsodáson mennek át, ha nem felületkezeljük őket. Tehát szükségük van egyfajta védelemre. De szükségük van-e műanyag és fémszerkezetű ablakainknak utólagos védelemre?

shutterstock_94882255Az utóbbi időben egyre jobban terjedő megoldás, hogy a fa ablakot gyárilag egyfajta külső pajzzsal látják el. Ez azt jelenti, hogy a tok tulajdonképpen két alapanyagból készül. Míg a tok maga, azaz az ablak teherviselő szerkezete és belső felülete megmarad a természetességet sugárzó fa alapúnak, addig a külső oldal kap egy rozsdamentes (pl.: alumíniumprofilokból készült) héjazatot, mely sokkal kevésbé reagál érzékenyen az időjárás okozta pusztító hatásoknak. Ezek az ablakok a drágább típusok közé tartoznak, így nem ritka, hogy a belső oldali fafelület is gyárilag kap egy védő bevonatot.

shutterstock_193205135Kell-e a műanyag ablakokat festeni? Nem szükséges, de mostanra már lehetségessé vált. Ugyan a műanyag ablakok a gondozásmentesség ígéretével lettek igazán sikeresek, mégis adódhat olyan helyzet, hogy más színre vágyunk a már korábban megszokotthoz képest. Az sem elhanyagolható tény, hogy idővel az ablakok is hajlamosak megsárgulni, a felületük pedig bemattulhatnak. Gyárilag ugyan léteznek famintás vagy egyéb fóliákkal burkolt tokszerkezetek is, de ez a burkolási mód beépítés után már nem alkalmazható. A műanyag felületek festése már korábban is megdolgoztatta a festők és a kreatív emberek fantáziáját, de tartósságukkal kapcsolatban személy szerint máig szkeptikus vagyok, mivel a korábbi festési próbálkozások a festék lepattogzásával végződtek. Mindenesetre a PVC ablakkereteket a mai technológiákkal a festékgyártók ígéretei szerint már lehetségessé vált tartósan festeni, ecsettel, hengerrel, vagy akár szórásos technikával. Ezek a festékek általában egykomponensű, vizes bázisú festékek, de léteznek kétkomponensű akril zománcok is, melyek ugyancsak alkalmasak a műanyag ablakok festésére.

Fém ablak esetén, ha az nem valamilyen rozsdamentes ötvözetből készült (elsősorban a régebbi nyílászárókra jellemző), érdemes odafigyelnünk a tok és a szárny állapotára. Ha megvárjuk, hogy a rozsda marta felület elhatalmasodjon, azzal a saját munkánkat nehezíthetjük meg, ha eljön a festés ideje. Alapvetően a fém felületek festése a legegyszerűbb, ehhez nagy mennyiségben állnak rendelkezésre festékek, zománcok a boltok polcain. Léteznek olyan típusok, melyek igényelnek egy alapozó réteget, de vannak olyanok is, melyek közvetlenül felhordhatóak a felületre.

shutterstock_264155849A fém felületek nagy előnye, hogy nem csak ecsettel, hengerrel, vagy egyszerű festékszórással, hanem porszórással is színezhetőek. Ez utóbbi természetesen csak kiszerelt állapotban elérhető, de a nagyobb energia befektetés eredményeként tartósabb felületet kapunk. A porszórás lényege, hogy a festékpor szemcséi sztatikus töltetet kapnak. A fémfelületet megtisztítják, az acél munkadarabokat foszfátozással, az alumínium munkadarabokat kromátozással kezelik. A por az előkezelt fémfelületre fújva megtapad. A fém munkadarab ezután a beégető kemencébe kerül, ahol a sztatikus por elnyeri végső ellenálló állapotát. Nem is hinnénk, hogy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló technológiával akár fa, vagy egyéb mintás felületek is készíthetőek fém alapra. Természetesen ez egy bonyolultabb, összetettebb eljárást igényel. Úgy zajlik, hogy a már előre, a minta fogadására alkalmas porfestékkel lefestett felületre egy speciális fóliát fektetnek. A fólia felületén a kívánt mintázat, vagy a kívánt famintázat erezete található. Ezt a fóliát vákuummal ráncmentesen a felületre szívatják, majd az egész egy speciális kemencébe kerül (nem azonos a porfestés kemencéjével), ahol a mintázat a fóliáról beleég a felületbe. A fólia ezután eltávolításra kerül. Így kaphatnak fém ajtók, ablakok, redőnyök, vagy egyéb fémszerkezetek a fáéhoz vagy kövekhez hasonló festett bevonatot.

shutterstock_90723409Létezik még egy egyszerűbb eljárás is, mellyel a fa erezetét utánozhatjuk. Ez a módszer nem csak fémfelületeken alkalmazható, hanem műanyag vagy akár fa felületeken is. A módszer lényege, hogy a felületre több színréteg kerül teljes száradási időn belül felhordásra. Létezik egy flódernek nevezett, gumiból készült mintázó eszköz, mellyel a még meg nem száradt festéket a faerezetet utánozva lehúzhatjuk. Az így készített felületen a lehúzott festék alatt feltárul a korábban felkent másik szín, ezáltal imitálva a fa természetes erezetét, ághelyeit.

Mint láthatjuk, mind a fém, mind pedig a műanyag felületek festése is lehetséges kreatív módon is. Azt azonban érdemes tisztázni, hogy az ilyen fa- és kőmintás felületek inkább csak a fa, kő illúzióját képesek adni, a természetes anyag szerethető, előnyös tulajdonságait továbbra is nélkülöznünk kell, ha ilyen megoldásra mondunk igent.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.