ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGBÓL BURKOLATOT?

2015. szeptember 23.

IMG_1045mA műanyagok korában egyáltalán nem meglepő, hogy a környezetünkben megtalálható anyagok részben vagy akár egészben is tartalmazhatnak újrahasznosított anyagokat. Sőt, az ilyenek sokszor jobban megfelelnek a célnak, mintha egyenesen nyersanyagból készítették volna őket. De hol találkozhatunk ilyen anyagokkal az építőiparban? Van-e számunkra előnye? Cikkünk ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.

Azon felül, hogy környezetbarátnak lenni jó dolog, nem árt, ha nem terheljük feleslegesen a környezetünket. De ne higgyük, hogy ez olyan bonyolult dolog, hiszen ha abból az egyszerű tényből indulunk ki, hogy ami még jó, az felhasználható, akkor a környezetünkben elég sok anyag újrahasznosítható. 

IMG_6641Az utóbbi években egyre nagyobb divat a bontott tégla használata. Míg korábban tartószerkezeti szerepet kapott a tömör téglafal, addig mára a szigetelési elvárásoknak köszönhetően inkább előtétfalként, homlokzatburkolatként jelent meg a bontott tégla (természetesen szükséges hozzá némi kisegítő fémszerkezet, ami a piacon elérhető). Amitől sokan ódzkodnak, az az épület bontása után a téglák megtisztítása. Ez elég időigényes, és kimerítő munka, mely szinte csak és kizárólag emberi erőforrás beiktatásával érhető el. Általában egy tégláról gyorsan kiderül, hogy milyen állapotú. Azok lesznek megfelelőek, amelyek szépen csengenek, a repedtek, hibásak tompa hangot hallatnak, ha megkocogtatjuk őket egy kalapáccsal. Ugyanez érvényes a bontott cserépre is. Csak a „hibátlan” elemekkel érdemes foglalkozni. Szalagcserepeknél figyelni kell a kapcsolódási vonalakra, a hornyok nem lehetnek sérültek, töröttek. A cserép ismételt felhasználását csak melléképületeknél javasolnám, mert rejt magában némi rizikót az öreg, „levetett” építőanyag.

IMG_6644A bontott tégla nagyon esztétikus alapanyaga lehet a kerítéseknek is. Ha van pecsétes tégla a készletünkben, azt élére állítva, beépítve mutathatjuk meg. Bontott téglát alkalmazhatunk térburkolatként is, de itt a tégla saját tulajdonságából adódóan komoly probléma is felléphet. A tégla a betonköveknél érzékenyebb a vízre, jobban megszívja magát, mely hosszú távon az anyag pusztulásához vezet (sokan hiszik, hogy a klinkerburkolatokhoz hasonlóan időtálló burkolatot nyerhetnek vele, de ez nem így van, mert a klinker nedvességfelvevő képessége sokkal kisebb). Télen levelesre fagyhatnak az ilyen burkolatok, ha nem gondoskodunk a burkolat alatti precíz vízelvezetésről.

IMG_6647A faszerkezetek újbóli felhasználása csak és kizárólag abban az esetben javallott, ha a szerkezet szárazon és károsodásmentesen átvészelte a használat éveit. Ez természetesen csak kiválóan vízhatlan tetőhéjas szerkezet esetén állhat elő, ilyen eset pedig tudomásom szerint főleg a régi tetőknél csak nagy ritkán fordul elő. Egyébként egy meggyengült tetőszerkezet arról ismerhető fel, ha a gerincvonala nem egyenes, hanem hullámosodik.

Burkolatként a bontott téglához hasonlóan a régi faanyag is kiváló alap lehet. Egy nemrég épített családi háznál például egy nagyon régi rönkház gerendáit fűrészelték szét, hogy a gerendák patinás kérge a modern ház díszévé válhasson. Bár szokatlan ötlet, a végeredmény nagyon megkapó lehet.

Nézőpont kérdése, hogy a laminált padló mennyi természetes anyagot tartalmaz. Ami inkább faipari melléktermék, mint célirányos faanyag. Az építőiparban alkalmazott papírtermékek, mint a laminált padló alá fektetett kopogó hangokat csökkentő papíralátét is általában részben újrahasznosított, úsztatott papírból készül.

IMG_6649Hasonló kötőanyagot használ a falisztből és faforgácsból, továbbá műanyag vagy műgyanta felhasználásával létrehozott „folyékony fa”. Ennek létezik még egy arboform néven bejegyzett tisztább, környezetbarátabb verziója, mely a farostok kötéséhez kizárólag a fa által tartalmazott, a cellulóz után a természetben második leggyakrabban megtalálható polimert, a lignint használja. Nyilván minél környezetbarátabb az anyag, annál drágább is. Ilyen anyagból az utóbbi időben többnyire teraszburkolatok készültek, mert egyszerűen ellenállóbb az időjárással szemben, mint a hagyományos faburkolatok. Nagy előnye, hogy a nedvességet a fához képest kevésbé veszi fel, így a dagadása vagy a száradási zsugorodása is sokkal kisebb a fáénál. Rugalmasabb anyag, de a törési szilárdsága a hiányzó hosszanti szálszerkezet miatt ugyanolyan vastagságban gyengébb, mint a fáé.

IMG_8635Egy már régóta használt és újrahasznosítható anyag az építőiparban az üveg. Ha a habüveg vagy üveggyapot szigeteléseket vesszük alapul, biztosak lehetünk benne, hogy tartalmaz használt üveget. De megjelenik-e az újrahasznosított üveg a burkolatokban is? Ha csak a régi mozaikkészítési technikákra gondolunk, rájöhetünk, hogy akár magunk is készíthetünk ilyet. De az ipar is nyitott ezekre a megoldásokra. Természetesen a fürdőszobai burkolatok esetén észre sem fogjuk venni, hogy milyen esetleg frissen előállított, vagy válogatott újraolvasztott üvegből készült az üvegmozaik csempénk. Egy újabb kevésbé ismert eljárás lehet, hogy üvegzúzalékot használnak a lapostető-szigetelés védelméhez. Ezt korábban vagy kavicsterítéssel, vagy lapburkolattal oldották meg. A kép alapján kétségtelen, hogy elegáns megoldással állunk szemben.

IMG_8646Ha az udvari burkolatokra gondolunk, kisgyerekes családoknál vagy köztéri játszótereknél felmerül a kérdés, hogy a hintáknál, szabadtéri gyerekjátékok körül milyen burkolatot érdemes alkalmazni. Léteznek olyan puha gumiőrlemény lapok, melyek nagyrészt újrahasznosított autóabroncsból készülnek némi kötőanyag hozzáadásával. Az anyag annyira bevált, hogy alternatívát nem is tudnék említeni az anyag kiváltására.

Látható, hogy egyre inkább körülvesznek minket az újrahasznosított anyagok, és több előnyünk, mint hátrányunk származik belőlük. Érdemes tehát támogatni a szelektív gyűjtést a környezetünkben, bármilyen hulladékról legyen is szó.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.