KOMPOSZTÁLÁS

2015. szeptember 29.

IMG_8979Egyre több szó esik az egyén felelősségéről a környezet megóvása kapcsán. Több tanulmánnyal is egyetértek, ami arról szól, hogy környezetünk megóvása az egyén gondolkodásmódján és hozzáállásán múlik. Ez azt jelenti, hogy alapvető, mindennapi cselekedeteinket kell módosítanunk úgy, hogy az a természetes folyamatokat támogassa, a természetet védje. Fontos tudnunk azt, hogy az esetek döntő többségében ez nem lemondással, hanem inkább számtalan előnnyel jár számunkra. Ilyen az élhetőbb, egészségesebb, tisztább környezet, valamint a legtöbb esetben költségeink csökkentése. Kevesebb energia, kevesebb költség. Ezen felül számtalan anyagot újra fel lehet használni, mellyel csökkenthetjük biológiai lábnyomunkat, és hosszú távon élhetőbbé tehetjük környezetünket.

A szervetlen anyagok újrahasznosításáról, a szelektív hulladékgyűjtésről már írtunk. Most a szerves anyagok újrahasznosítását mutatjuk be, melyet közvetítő szervek nélkül saját magunk is elvégezhetünk.

Komposztálás.

Évente egy-egy ember megközelítőleg 300 kg szemetet termel. Ez a szám igen magas, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ennek egy része újrahasznosítható lenne. Még nagyobb ez a szám, ha abba is belegondolunk, hogy a régi parasztgazdaságokban szinte nem keletkezett szemét. A kukában összegyűlt szemétnek a harmada, közel 100 kg szerves, a természetbe visszafordítható, komposztálható hulladék.

Előnyök:

Kevesebb szemét, kevesebb szemétdíjat is eredményezhet, ugyan ez csak kisebb, vagy kevesebb szemetes gyűjtő használata esetén igaz.

IMG_8980A szerves hulladék komposztálásával elláthatjuk kertünket jó minőségű komposzttal. A földbe dolgozott komposzt hosszú időn át, fokozatosan ellátja veteményes- vagy virágoskertünket tápanyaggal. A jó minőségű komposzttal a talaj minősége nagymértékben javítható. Ezáltal a terméshozam növelhető, a növények ellenálló képessége fokozható. A talaj levegő-, víz- és hőgazdálkodása szintén javul. Gyorsabb a növények fejlődése is. Kisebb a talaj eróziója. Csökkenthető a tápanyag-kimosódása is. Nincs fölösleges égetés, így a levegő minősége is javul. Ezen felül nincs vagy csökken a szerves hulladék felhalmozódása. A pénztárcánkat is megkíméli, hogy egyáltalán nem vagy kevesebb műtrágyát kell vásárolnunk.

Komposztálási alapismeretek

IMG_8985A komposzt alapanyagát a száraz, kemény, magas széntartalmú növények alkotják. Ezt leginkább „barna” alapanyagnak nevezik. Száraz levél, gallyak, ágak, fás szárú növények, stb. alkotják. Másik összetevője a nitrogénben gazdag friss zöldhulladék, mely a legtöbb esetben nagy nedvességtartalommal rendelkezik. Ilyen a frissen vágott fű, a lágyszárú növények, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok. Krumplihéj, dinnyehéj, almacsutka, kávézacc, tojáshéj, mind hasznos alkotója a zöldhulladéknak. Ezeket gyűjtőnevükön „zöld” alapanyagokként emlegetik. Jó, ha felváltva rétegezzük a barna és a zöld hulladékot. A szerves anyagokat, különösen a fás szárúakat, aprítsuk össze minél kisebb darabokra, mert így a bomlási folyamat gyorsabb lesz. Ezt lehet aprító géppel végezni, de kisebb IMG_8995mennyiségű szerves hulladék esetén kést vagy metszőollót is használhatunk. Az így elkészített aprítékot jól keverjük össze. Minél nagyobb a kupacunk, annál jobban tartja a nedvességet. Amennyiben száraz a kupacunk, a bomlás sebessége is lassabb lehet, ezért egy kicsit meg is locsolhatjuk. Fontos, hogy ne locsoljuk túl és ne is essen rá közvetlenül nagymennyiségű csapadék, mert annak igen kellemetlen szaga lesz és beindulhat a rothadás. Ebben az esetben közvetlen környezetünk nem fogja értékelni környezettudatosságunkat. Érdemes a fentiekben már említett magas széntartalmú, száraz „barna” komposztalapanyagot hozzáadni, és azt jól átforgatni. A komposztálás folyamata gyorsítható, ha rétegenként kezeljük, és 15-25 centiméterenként csontlisztet vagy komposztadalékot adunk hozzá. Érdemes időközönként vasvillával átforgatni a halmot, hogy az egész egyenletesen jusson oxigénhez. Ezáltal a nehezebben bomló anyagok is gyorsabban komposztálódnak. Amennyiben helyesen járunk el, úgy a könnyen bomló, megfelelően aprított komposzthalmunk 2-3 hónap alatt elkészül. Nagyobb darabok és nehezebben komposztálható anyagok esetében ez akár 1-2 év is lehet, de ha rendszeresen készítünk komposztot, folyamatos lesz az ellátás. A komposztálás folyamata függ a „zöld” és a „barna” alapanyagok arányától, a készítés módjától, a nedvességtartalomtól, a hőmérséklettől és az évszaktól, valamint az összetevőktől is (milyen növényekből készítjük a komposztot).

A kész komposztot onnan ismerjük fel, hogy szagtalan, sötétbarna vagy fekete színű, földszerű anyag. Ez már könnyen kezelhető, lapátolható. A jó komposzt nem túl száraz, kissé nedves. Nagyobb, le nem bomlott anyagok esetén átrostálhatjuk. Így a nagyobb anyagokat visszadobhatjuk, vagy a belekeveredett hulladékot eltávolíthatjuk. A végeredmény egy finom szemcséjű komposztanyag lesz.

Az elkészült komposztot már megfelelő mennyiségben be is dolgozhatjuk a talajba.

IMG_9013Fontos! Ne kerüljön a komposztba kezelt (festett, lakozott) faanyag, gyomnövények és azok gyökerei, magvai, citrusfélék héja, hús- és ételmaradékok. Utóbbit már csak azért sem javaslom, mert a rágcsálók, köztük a patkányok is szeretik azt, és megjelenhetnek a kertünkben. Kerüljük a nagyobb mennyiségű papírhulladékot, valamint a műanyagot (ide tartozik a biológiailag lebomló reklámzacskó is). Ezen felül fertőzött, gombás, kártevővel szennyezett anyag se kerüljön bele. Inkább dobjuk ki őket vagy égessük el. Érdemes a komposztálás elején a halmot többször átforgatni, hogy a halom minden része a belső magasabb hőmérsékleten tudjon bomlani. Erre azért is van szükség, hogy a véletlenül bent maradt kártevők és gombák el tudjanak pusztulni. A másik, amire érdemes odafigyelni, hogy a mérgező növényeket kerüljük komposztáláskor. Amennyiben a komposzthalmon növekedésnek indul valamely növény, a benne lévő mag vagy gyökér miatt azt húzzuk ki. Tegyük napos, száraz helyre, és amikor elpusztul, aprítsuk fel, és már vissza is forgathatjuk a halomba. A savat képző növényeket, mint például a nagymennyiségű tűlevelet, külön komposztáljuk. Ezt a komposztot olyan növényeknél használjuk fel, mint az eper, ami szereti a savas körülményeket. A gesztenye és a dió levele lassan bomlik le, ezért ezek számára is érdemes külön komposztot készíteni. Komposztálni mindenképpen érdemes. Vannak, olyan önkormányzatok ahol a zöldhulladékot külön kezelik, így azokat külön kell gyűjteni, külön szállítják és használják fel. Bizonyos önkormányzatok a házi komposztálást támogatják úgy, hogy a lakosok számára komposztáló edényeket biztosítanak. De minden olyan helyen, ahol ez nem megoldott, ott is érdemes kipróbálni, saját és környezetünk örömére felhasználni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.