Tetőterek beépítése

2013. július 30.

3_Tetöter_shutterstock

A lakóterület bővítésének egyik kézenfekvő és gazdaságos módja a tetőterek beépítése. Ám nem volt ez mindig ennyire elfogadott és népszerű ötlet. Az 1800-as évek végén, elsősorban nyugati nagyvárosokban kezdték el a magas belvárosi házak addig csak tárolásra használt padlástereinek hasznosítását. Elsősorban olyan helyeken terjedt igazán, ahol nem voltak olyan erősen ingadozó időjárási viszonyok, mint nálunk. Hazánkban meglehetősen magas a téli-nyári hőingás. De eleinte még ezekben a nyugati nagyvárosokban sem jelentett dicsőséget a tetőtérben lakni. Párizsban vagy Amszterdamban, ahol a legnagyobb hagyományai vannak ennek a beépítési formának, csak a külvilágtól elzárkózni kívánó művészek költöztek tető alá, a zavartalan alkotás reményében.

A helyzet a második világháború után változni látszott. A nagyvárosokban a helyhiány miatt népszerűvé váltak ezek a lakások. Jelentős mértékben inkább csak a 70-es években kezdtek terjedni ezek a beépítési formák. A technológia nagyjából ekkor tette lehetővé az élhető körülmények kialakítását. Egy tetőtér beépítésnek ugyanis több szempontnak kell megfelelnie.

1_Tetöter_shutterstock

Az előnyök közt kell megemlíteni, hogy aránylag gyorsan juthatunk hasznos alapterülethez, viszonylag kedvező áron. A szárazépítési megoldásoknak köszönhetően nincs, vagy nagyon rövid a száradáshoz, és a munka folytatásához szükséges technológiai szünet.

A tetőtér beépítéshez nem szükséges építési engedélyt kérni, amennyiben a tető szerkezete nem kerül módosításra. Ha a tetőszerkezet is módosul, vagy a tetősíkból kiemelkedő ablakfülke kerül kialakításra, ez engedély elkerülhetetlen. Jól is van így, mert a tetőtér beépítés mindig a faszerkezetek vizsgálatával kezdődik. A tetőszerkezet rengeteg okból szenvedhet kárt. Beázás, a fát károsító gombabetegségek, kártékony bogarak, rovarok mind- mind komoly károkat tudnak okozni. A faszerkezet vizsgálatát kis vésővel, kalapáccsal, és faminták levételével végzik. A beteg fa kopogtatásra tompa hangot ad. A rovarokat be lehet azonosítani a furatliszt, a rágáskép, és a kirepülési irányból. A gombafertőzést a gombafonalak, termőtest, bontáskép alapján állapítják meg.

Sajnos a fát károsító bogaraknak széles skáláját ismerjük: cincérek, kopogóbogarak, szú, darazsak, szijácsbogár stb. Sok helyen csak kisebb bontás nyomán bizonyosodhatunk meg a szerkezet épségéről. Ilyen például a fafödém, ahol a falra fekvő gerendák felfekvése mellett 40-50 cm-es sávban szükséges feltárást készíteni. Ha itt gond van a faanyaggal, azaz 4-5 cm-nél mélyebb a károsodás, és 3 vagy több egymás melletti gerenda is érintett, a tetőtér beépítésének nincs értelme. Amennyiben károsodást fedezünk fel, keressünk szakembert, a sérült részek kiváltása előtt pedig feltétlenül tárgyaljunk egy statikussal.

2_Tetöter_shutterstock

Érdemes komolyan venni a tanácsokat, és elkerülni a hibás, beteg szerkezetek beépítését. Egyrészt próbára teszi az idegeket a kártevők zaja, másrészt pedig a károsodott faszerkezet akár 10 év alatt széteshet. Védekezni lehet mázolással, permetezéssel és bemártással is. A lényeg, hogy a szernek a faanyag minden szegletébe el kell jutnia.

A tetőtér beépítéshez szükséges anyagokról, eszközökről a további cikkekből tájékozódhat a kedves olvasó.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Kommentelj, vagy küldd el kérdésed, észrevételed
a blog@ujhazcentrum.hu e-mail címre.